Marhanyelv vadász módra (erdei gombás-vörösboros)

Egy nagyon kedves barátunk szerint marhanyelvet nem illendő enni, mert olyat rendes ember nem eszik, ami már más szájában is volt. :-)

Megfontolandó gondolat, azonban nekem nagyon kellemes gyerekkori emlékeim vannak egy tejszínes-gombás marhanyelv raguról Édesanyám konyhájából. Tulajdonképpen erre készültem, amikor is kezembe akadt az Egri Bikavér és a vegyes erdei szárított gomba zacskója. Akkor már tudtam, többet kell kihozni ebből a hármasból.

Előljáróban néhány szó a "jó öreg" Egri Bikavérről. Mintha mostanában mostoha gyermeke lenne az egyre jobb magyar borvilágnak. Pedig sokáig zászlósa volt, meghatározó karaktere, sőt, talán nemzetközi szinten is az egyik legismertebb borfajtánk. Manapság annyi új borfajta van, hogy lassan feledésbe merül. Pedig íze nagyon karakteres, egyedi, talán túlságosan is "szögletes"-nek tűnik manapság, a sok új divatbor mellett. Ezekkel sincs bajom, csak annyi talán, hogy a divat szele ne söpörje el a régi jó - és értékes - portékáinkat.

Hozzávalók:

- egy megtermett marha nyelve (kb. 1,2 kg)

- 50 gr szárított gomba

- 4 dl vörösbor Egri Bikavér

- fűszerek:

csipet köménymag, 3-4 babérlevél, 10 szem rózsabors, 6-8 borókabogyó, csipet kakukkfű, 3 tk szárított fekete áfonya

Általában friss gombát használok. Most azonban kedvet kaptam kipróbálni a szárított, erdei gombát. Mivel áztatni kell felhasználás előtt, ezért annyi vörösbort öntöttem rá, hogy éppen ellepje, s tettem a borba 3-4 szem szegfűszeget is. Míg ázott, megfőztem a marhanyelvet, sós, babérlevéllel, köménnyel ízesített vízben.

A kismackók miatt apróra daraboltam a marhanyelvet, azonban sokkal mutatósabb, ha csak 1 cm széles szeletekre vágjuk. Egy lábosba beleszórtam a kiázott gombát a vörösborral, fűszereztem:

teatojába tett rózsaborssal, kakukkfűvel, borókabogyóval. A szárított áfonyát beleszórtam szabadon, azt nagyon szeretjük, szívesen esszük a hússal.

A főtt marhanyelvet is belekockáztam a ragu alapba, együtt főttek még kb. egy órát lassú tűzön. A legjobb köret a krokett lenne hozzá, de sajnos idő hiányában nem tudtam elkészíteni (boltit meg ügye elvből nem veszek) így maradt a jó öreg barna rizs.

A marhenyelv helyet természetesen lehet vadhúst is használni, ez egy nagyon egyszerű, gyors, ám annál finomabb recept.

Te szoktál marhanyelvet enni? Hogyan készíted el?

Finománián tanulható apró trükkök, avagy élménybeszámoló az amatőr szemével

Várok. Hetek óta várok. Mert nálam sokkal profibb késforgatók voltak ott, gondoltam a tollforgatásban is jobbak, ezért nem én fogom világgá kürtölni  az élményt.

Pedig, ezt az élményt világgá kell kürtölni. Mert olyan nagyon jó volt! Valójában mi is történt? Találkozott tíz lelkes, főzni vágyó ember, akik elbújnak a rohanó világ elől, megállítják az időt és a hobbijuknak élnek. Na, jó, kivétel Zsoltot, akinek ez mégiscsak a szakmája. :-) Meg engem, aki nagyüzemben főzök minden nap 5 emberre, aztán kikapcsolódásként újból nekiállok főzni. Hát, kérem szépen, most mondjátok: noooormális?

Nem csigázom tovább a tisztelt érdeklődőket. Már többször tettem tiszteletemet a Finománián. Voltam télen, hideg tavaszon és most nyáron. Egy szerény élménybeszámoló is fűződik szünni nem akaró grafomániámhoz. Most a RENDHAGYÓ LEKVÁROK ÉS CHUTNEY-k címet viselő kétnapos főzőtanfolyamon voltam.

Élménybeszámolómmal azért hallgattam mostanáig, mert velünk tartott Kaldeneker György is, aki a szakácsok között szerintem unicum. (Remélem, nem olvassa soraimat, mert irulni-pirulni fog.:-)) Én azonban régóta olvasom a receptjeit, számomra nagyon szimpatikus. A személyes benyomás csak erősítette az eddigi véleményemet. Nagyon szeretem, amikor valaki nem a divat után megy, hanem saját útját járja. Gyuri is így tesz, a maga példájával mutat utat az egészséges életmódhoz. Gyuri őszinte, szerény, a blogja is személyíségét tükrözi. A végtelen profizmus árad belőle, olyan ember, aki a részletekben is a tökéletességre törekszik. Mindig szem előtt tartja a környezetvédelmet, visszanyúl az ősi receptekhez, gyógynövényekhez és ugyanolyan bio párti mint én. :-)
Gyuri is megírta az élménybeszámolóját a profi szemszögéből, én az amatőr szemszögéből teszem ugyanezt.

Én csak egy megszállott háziasszony vagyok, akinek hobbija a főzés, a legnagyobb öröme a családja elismerése. Azért megyek a Finomániára, mert apró trükkök százát lehet ellesni. Ezekből válogattam most nektek, egy csokorra valót:

A szépség néha csípős belsőt takar. :-)

Paradicsom héjának lehúzása: csumáját kiszedjük, alul kereszt alakban bemetszük. Lobogó forró vízbe dobjuk egy perc erejéig, majd jégkockával dúsított hideg vizes edénybe szedjük. Nagyon könnyen lejön így a héja.

A chili, a barack és mi jó falat.

A sárgabarack és a chili paprika házasítása: bevallom, ódzkodom a gyümölcs és az zöldség házasításától, mert nehezebben emészthető az étel. Azonban ha Zsoltra hallgatva, a chili paprikát megszabadítjuk a mérgétől (kivágjuk a magházát, erejét) a sárgabarack chutney-nak, olyan fantasztikus friss és intenzív ízt fog kölcsönözni, hogy nem tudjuk abbahagyni az evést! Ez a chutney, egy gombóc vanília fagyival gazdagítva, önmagában, desszertként is megállja a helyét. Természetesen a húshoz is nagyon finom volt. :-) Apropó hús:

Hogyan készítsük el a világ legporhanyósabb csirkemellét?

Egy kicsontozott csirkemellett vékonyan bekenünk pici sóval, fahéjjal (én tennék rá még római köményt is, de most, itt nem volt) és vastagon betekertük szalonnába. Mindkét oldalát 2 evőkanál oliva olajon hírtelen megsütöttük. Kb. 3-3 perc alatt.

Majd áttettük 120 C fokos (előmelegített) sütőbe, ahol további 15 percet (nem többet!) töltött. Hihetetlenül omlós, puha, belül leveses volt! Én még soha nem ettem ilyen finom pipihusit.

Krém pillanatok alatt habszifonból:

Sajnos Zsolt az arányokat nem árulta el. De belekerült, vanília, tejszín, cukor keményítő. A végeredmény olyan típusú krém, amit nem lehet abbahagyni, ami kínálja magát, elcsábít és még a fogyókúránkat is elfeledjük két hétre! :-)

Csábítás felsőfokon.

Késtechnika Zsolttól:
ez sosem hiányzik a "tananyagból". Mert ugye én is, mint a legtöbben, olyan "háziasszonyosan" fogom a késeket. Talán emiatt lehet, hogy Zsolt állandóan aggódik az ujjacskánk miatt. Késtechnikánkat javítgatja, szünni nem akaró türelemmel.
Neki köszönhetően, ma már olyan fantasztikus késtechnikám van, hogy a fiaim is csodájára járnak! :-) Ám, ennyi híresség között én olyan zavarban voltam, hogy azt is elfelejtettem, amit azelőtt tudtam, így aztán néha vicces dolgok kerekedtek ki a kezem alól. :-)

A legvégén két fontos dolog:
Az első számú szabály: ne gyere éhesen a Rosinantéba főzni!
A második számú szabály: idefelé jövet átkeléskor, a kompról dobd be a Dunába minden búdat, bánatodat. Mert ha így teszel, olyan jól fogod érezni magad, mint ahogyan azt mi tettük.

Skandallum!

A tavaszi nagy esőzések miatt a fiam osztálykirándulása őszre tolódott. Az erdei iskolával egyeztetve a mostani hétvége jöhetett szóba. 25 kisiskolás gyermek és két felnőttet kell(ene) elvinnie a Volánnak, Bp-től mintegy 80 km-re, Gyöngyösön átszállással.

Ez egy hihetetlenül egyszerű, logisztikai feladatnak tűnik. Első olvasatra. És akkor, ha nem a Volán Busz Zrt-ről van szó.

A tanár nénink azonnal levelet írt a szóbanforgó társaságnak, amit személyesen (!) kézbesített (nem bízva semmit a véletlenre). A levél azért szükséges, mert ún. csoportos jegyet kell vásárolni. Ez idáig rendben is lenne. Levél megíródott, tanító nénink kézbesítené, a Stadionok végállomásnál, ahol az illetékes kartársnőnek kéne dolgoznia, fél 4-ig. De nincs ott! Csak egy azaz egy néni van talpon a Volánnál, aki azonban a Népligeti végállomáson található. Sebaj, ez nem lehet akadály, és tanító néninket is kemény fából faragták, villamosra pattan, átmegy a Népligethez. Levél leadva, megbeszélve, mikor mehet a jegyekért.

Tegnap, az osztály pénzével a hóna alatt megy a jegypénztárhoz.  Itt újabb morcos kartásnő fogadja, kioktató hangon közli:

- Nincs busz, nincs jegy.

- Tessék?

- Két hónappal előbb meg kell rendelni, különben is, a kiszemelt járatra már csak 17 ülőhely van. (Odamenet, és akkor még a visszaútról nem esett szó!) Emlékeztetőül, 27 főről van szó.

- Akkor kérünk mentesítő járatot.

- Az kétszer annyiba kerülne (!) és az sincs.

- Miért?

- Mert nincs sofőr, mert nincs működőképes busz, mert min. egy hónappal korábban meg kell rendelni, mert a buszvezetők beosztása már egy hónapja készen van, és nem hiszem, hogy találunk sofőrt.... - hangoztak a megdönthetetlennek tűnő érvek.

Tanító nénink összeomlik. Gyanút fog. Nézzük meg a visszafelé jövő buszokat, vasárnap estére. Csak késő éjjelbe nyúló busz járat lenne, de a jegypénztáros néni a következő nagyon praktikus tanácsot adja:

- Kedves Tanárnő! Egyeztessen a Gyöngyös Volánnal, a Heves Volánnal és a Mátra Volánnal. Mert a visszafele utat, ők üzemeltetik.

- Hiszen, mi csak kirándulni szeretnénk! - kiállt fel kétségbeesetten tanítónénink.

Felhívja a Máv-ot, hátha legalább Gyöngyösig el tudnánk jutni vonattal. Ott is lepattintják szegényt. Buszt bérelni egy nap alatt? Számunkra nincs lehetetlen, próbáljuk meg! A legolcsóbb ajánlat a net-en: 260 Ft/km + áfa. Az bruttó 325 Ft kilométerenként. Ez oda-vissza: kb. 125 ezer Ft. Mert az "üres" visszautat is meg kell fizetni, és még ún. kiállási díjat is felszámolnak. Ez ugye gyerekenként 5000 Ft utazási ktg-et jelentene pluszban. (Ennyiért kb. 3 órára lehet magán kisrepülőt is bérelni, Budaőrsön....)

Ez, szeptemberben, az iskola kezdés hónapjában nem egy családban megoldhatatlan többletkiadást jelentene... a kirándulásra a pénzt tavaly hónapról-hónapra spóroltuk össze. Tehát, a külön busz nem járható út.

Tanár nénink párja nemzetközi fuvarozással foglalkozik. Poénkodni kezd:

- Ugyan, drágám. Adok nektek egy kamiont. A fuvarlevélre ráírjuk: "a jövő reménysége". Ilyen becses árut még úgy sem vittünk! -  villámló tekintettel néz párjára, ekkor már a házassága is veszélyben van, szegénynek.

Magyarország a "network" országa. Az egyik anyuka protekciót szerez a Volánnál! Igen, protekciót. Segíteni próbál a szerencsétlen jó lélek, fél napon keresztül keresi a megoldást. De a Volán társaságok belső hierarchiájával, bürökráciájával, anarchiájával ő sem bír. Ráadásul, ha 27 ember miatt be is állítanának egy mentesítő buszt, lenne képük felszámítani mind a 45 helyre a díjat.

Igen, ez így van, mert a nyáron a töri táborosokkal megcsinálták.

Kegyelemdöfésként tanár nénink kap egy jó tanácsot. Már most adja le az év végi kiránduláshoz a busz megrendelését, ha biztosra akar menni.

Azt gondolom, a fenti történet jól példázza kis társadalmunk mélyén rejlő problémák halmazát. Nem kivánok tanulsággal szolgálni, ezt a kedves olvasóimra bízom, mindenki vonja le maga...

Szilvás koszorú

Vettem egy koszorú formát, természetesen azonnal ki kellett próbálnom, milyen benne a süti. Ez a szilvás egy egyszerű kevert süti, gyors is, finom is, szép is. Tulajdonképpen bármilyen gyümölccsel elkészíthető. Egy trükkje van: ha fagyasztott gyümölccsel készítjük nem folyik szét benne a gyümölcs, finomabb lesz. Ezért én egy órával a süti készítése előtt felkockáztam a szilvát és betettem a fagyasztóba.

A tésztához végy:
25 dkg finom lisztet
25 dkg vajat
25 dkg cukrot (lehetőleg barna, nádcukrot)
1 ek vanília kivonatot és/vagy:
1 ek rumaromát
6 egész tojást
csipet sót
csipet fahéjat
vágott mandula izlés szerint

A tojásokat kettéválasztom, a sárgákat szobahőmérségletű vajjal és a cukorral habosra keverem. Hozzáadom a vanília kivonatot és a lisztet kanalanként, a fahéjat sem felejtem ki. :-)
A tojás fehérjéből csipet sóval nagyon kemény habot verek, kanalanként óvatosan beleforgatom a lisztes masszába. A koszorú formába kanalazom, megszórom mandulával, beleszúrom a fagyott gyümölcsöt.

Khm, khm, szóval az a tésztamennyiség, ami kimaradt a koszorú formából, egy másik, nagyobb tepsiben csücsült a sütőben. Egy baja van ennek a szép koszorúnak: kicsi!

gyümölcs ültetés :-)

Előmelegített, vízgőzös sütőben, 180 C fokon sütöm ameddig szép színű lesz a teteje! Sajnos nem tudom megmondani, hogy mennyi időt volt a sütőben, mert ott álltam mellette és közben a főzőlapon más finomságok készültek. :-)

10 perces vacsora: Vörösboros sült körte camamberttel

Ezt a vacsorát Nigella a "házi istennő" ihlette. A körte receptjét "szokásos" éjjeli vasalásom közben láttam valamelyik műsorában. Nagyon sokáig vártam az alkalomra, hogy az Uramnak elkészíthessem. Mivel a gyermekeink nem szeretik a camambert sajtot, ezért egy gyerkőcmentes estére terveztem ezt a gyors finomságot.

Jó sokáig kellett várnom, de mint tudjuk én kitartó vagyok :-)

Így hát eljött a hőn áhított este, a hűtőnket lágynak semmiképpen sem nevezhető, testes sajtszag lengte be, ezért csak ritkán és igen rövidke időre nyitottam ki már napok óta. :-)

Mindent összevetve, úgy tűnt, minden ideális egy romantikus estéhez. A gyermekeink 2/3-a házon kívül mulat, a sajt megérett, a hangulat tökéletes, s ha még a gyomornedveink is elégedettek lesznek, akkor semmi sincs ami elronthatná ezt a szép estét...

Gondoltam én naívan. Ám, akkor jött Vanek úr a nagy durungjával...  de erre még vissza fogunk térni a vacsora után.

Személyenként egy db camambertet veszek,

a sajtot keresztben bemetszettem,

1 tk mézet csurgattam a tetejére,

sütőbe tettem és 10 percig sütöttem 160 C fokon légkeveréssel.

Személyenként 2 db körtét félbe vágtam, 

egy serpenyőbe kb. 1,5 dl finom vörösbort öntöttem,

hozzáadtam  2 evőkanál mézet,

pár perc alatt megpároltam benne a körtéket.

A visszamaradt szirupban, gyorsan megpirongattam csíkokra vágott mandulát, ezt szórtam a körték tetejére.

Vigyázat, a sajt nagyon laktató. Egy pohár vörösbor segíti az emésztést. Talán a nehéz sajt, és a bor együttes hatása miatt nem akartam hinni a fülemnek, amikor Vanek úrék megpróbáltak bemenni a szomszéd nénihez... éjjel kettőig szórakoztattak minket a rendőrök, naaaaaaaaaagyon romantikusra sikeredett az este.

Mini mandarinos túrótorták családi koprodukcióban

Mit csinál egy mérnök a konyhában? Általában mosogat a drágám, villanyt-, sütőt-, gépeket szerel. De most övé lett a főszerep! Apamackó ugyanis felvállalta a süti macerás részét. Ez nem más, mint a sütőpapírból 15 db erős gyűrűt alkotott, sőőőt, a tortácska tésztáját kiszúrta és ráillesztette milliméter pontossággal a sütőpapír hengereket! Váááuuu! Komolyan mondom, ez a recept nélküle nem jöhetett volna létre, mert nekem nincs ennyi türelmem...
Tulajdonképpen ez a sütemény nem sértődik meg, ha egy szép nagy tortaformában készül el. De így sokkal gusztusosabb, szebb, és nagyon kedves barátainknak szerettem volna kedveskedni ezzel a finomsággal.

A torta alapja, a tészta:

1 nagy sárgarépa reszelve

1 dl barna cukor

1 db banán turmixolva

1 dl olaj

1/2 cs. sütőpor

3 tojás sárgája

1 dl rozs liszt

1 dl sima liszt

2 dl rétesliszt

só, fahéj, gyömbér, pici mandarin kifacsart leve, ha túl sűrű lenne a tészta.

Mindezt jól összekeverem. Egy nagy sütőlemezt vastagon kivajazok, vizes kézzel elsimítom a tésztát, igyekszem egyenletesen. Fontos a tortácskáknál, hogy ne legyen ferde az alja.

Kb. 20 perc alatt megsül. (Légkeveréssel, 180 C fokon.)

A túrókrémbe a következők kerültek bele:

25 dkg házi krémsajt

25 dkg tehéntúró (25% zsírtartalmú)

1 ek. vanília kivonat

1 narancs héja

4 púpozott tk. zselatin (Horváth Rozi féle)

150 ml mandarin kifacsart leve

6 ek cukor

2 dl tejszín

2 cs. vaníliás cukor

1 cs habfixáló

Tetejére díszitésnek:

1 dl mandarinlé

2 tk zselatin por

1 ek cukor

A túrókrém hozzávalóit összekeverem, kivéve a mandarinlét, a cukrot és a 4 ek. zselatint. Ezeket egy kis lábosba öntöm, lassan megmelegítem. Nem forralom fel, amikor langyosra hűlt, de még nem dermed, habverővel gyorsan a túrókrémhez adom. A kiszaggatott tortatésztára kanalazom, tetejét elsimítom. A hűtőben kb. 1,5-2 óra alatt megköt.

Ekkor kerül a díszítés a tetejére: 2 dl mandarinlét, 2 ek. porcukrot, 3 tk. zselatinport felmelegítek és langyosan a túró réteg tetejére öntöm. Kb. fél óra alatt megdermed.

Tálaláskor színes cukorral díszítem. Kismackók kedvéért csokiforgácsokat is szórok rá, bár szerintem a színes egérkakival sokkal szebb. :-)

Reggeli: lélekmelengető sajtos-diós csigák

Arra ébredni, hogy több mint három napja csak esik... és ráadásul most úgy dübörög a tetőn, hogy még az álmot is kiveri a szememből, nem a legjobb napkezdés.

Ezért arra gondoltam, valami -bensőnket- is átmelengető tartalmas reggelit kell varázsolnom a család asztalára, ellenkező esetben... huhhh, bele se merek gondolni! :-)

Álmosan bekukkantottam a hűtőmbe és ezeket találtam:

2 csomag leveles tészta

1 üvegben pucolt dió (3 marékkal használtam belőle)

1 tálkányi házi krémsajt (20-25 dkg-nyi lehetett)

1 csomag reszelt sajt (20 dkg).

Ez összesen négy. Azt mondják a szakácsok, négy összető elegendő egy jó recepthez. Nos, a végeredmény őket igazolta.

Sütőt bekapcsoltam 180 C fokra.

Leveles tésztát kinyújtottam. A házi krémsajtot (kb. 20-25 dkg lehetett) összekevertem:

csipet sóval

csipet őrölt római köménnyel

2 csipetnyi őrölt gyömbérrel

1 gerezd szétnyomott fokhagymával

3 marék darált dióval.

Ezt rákentem a leveles tésztára. 10-10 dkg reszelt sajtot szórtam a tésztákra. Feltekertem. Kb. 1 cm vastag karikákat vágtam. Sütőpapírra tettem, és kb. 20 perc alatt megsütöttem.

Jó sok paradicsommal ettük. Hmmm, mégiscsak jól indult ez az esős, lehangolós, szürke nap!

Néhány gondolat a kenyérsütésről....2. rész

A kenyér ünnepén ez aktuális is. A múltkori post óta eltelt majd' fél év. Folytatom a témát, kiegészítem néhány akkor csak említés szintjén szerepelt gondolattal. Nézzük a trükköket a jól bevált készítési sorrend szerint.

A dagasztást legtöbbször a kenyérsütő gépre bízom. (De mást nem, mert a szerelemem ma már kihunyt irányában, mert a sütőm sokkal szebben süt!). A legtöbb gép használati utasítása szerint először a nedves hozzávalókat kell beletenni. Lehet, de akkor egy fél éven belül tönkre megy a tömítés, és folyni fog. Ezért én mindig a szárazakat teszem bele. Jól összeforgatom, hogy a cukor, aszkorbinsav, só, pelyhek és lisztek jól összekeveredjenek. Ha már jónak tűnik, jöhetnek a nedvességek. Ráadásul ezzel a módszerrel nagyon jól lehet a folyadék mennyiségét is szabályozni, attól függően, hogy lágyabb, vagy keményebb kenyérre vágyom.

A legjobb kenyér szerintem az öregtésztás módszerrel készül. Nálam mindig teljes kiőrlésű liszttel. Ugyanolyan jól működik, sőt! Az öregtészta készülhet előre, és hűtőben eláll kb. egy hétig is. Ha a hűtőből veszem ki, akkor néhány órával a kenyér bekeverése előtt, hogy szobahőmérségletűre felmelegedjen. Nagyon fontos, hogy akkor kel meg jól a kenyér, ha minden hozzávaló legalább 20-22 C fokos. Ha ennél melegebb, az sem baj. (Azonban arra ügyeljünk, ha túl meleg a tej/víz amiben felfuttatnánk az élesztőt, az ugyanolyan rossz lehet, mint a túl hideg a folyadék.)

Ha valamiért nincs öregtésztám, de van időm, akkor reggel kb. 30 dkg lisztet, élesztőt, tejet, 1 kk cukrot bekeverek, kidagasztom, megkelesztem. Ez kb. 1,5 óra. Mikor Mackólányka aludni megy, kora délután tudom folytatni a kenyér készítést. Ekkor kerül bele a többi hozzávaló és az ízesítő anyagok.

Ha már a lágy kenyér szóba került. Ha túlságosan lágyra sikerül a tészta, akkor növelhetjük az olaj mennyiségét benne, picit "kötöttebb" lesz a tészta. Viszont lisztet ne tegyek hozzá már a dagasztás során, mert ragacsos lesz a tészta. Ha zsírral dolgozunk, vigyázzunk, mert a kenyér is lehet túl zsíros! Írok egy példát. Vendégeknek készítettem fehér kenyeret, hagymával. A nagy csokor újhagymát ízes kacsazsíron fonnyasztottam meg, és úgy ahogy volt beleöntöttem a kenyér tésztájába. Kifejezetten nagyon zsíros, nehéz lett a kenyér tésztája, ám annál finomabb volt! (Tudom, hogy nem egészséges, de hihetetlenül finomak a zsírral készült ételek... micsoda igazságtalanság! :-))

Ha nem szeretitek a teljes kiőrlésű liszttel készült péksüteményeket, kenyereket, mert túl nehéznek találjátok, akkor bátran kísérletezzetek, ahogy én is tettem:

1. módszer:

A fehérliszt, teljeskiőrlésű liszt arányával lehet játszani. Szerintem a legjobb eredmény az 50-50 %-os, vagy 60 % tk.liszt, 40% fehér liszt aránnyal születik. Ekkor még nem lesz nehéz a kenyér.

Persze lehet csalni is, én pl. minden fehér kenyerembe teszek 10-20 % tk.lisztet is. Sőt, ma már néhány süteménybe is, és kalácsba is. (Jó, jó, elismerem, mániákus vagyok! :-))

2. módszer:

Tegyetek burgonyapelyhet a kenyér tésztájába. Finom, könnyű lesz tőle! Én kb. 6 evőkanálnyit szoktam tenni egy kg-os kenyérhez.

Élesztő nélküli kenyér:

Egy nagyon érdekes ponthoz érkeztünk. Engem nagyon izgat ez a téma. Most van kisérleti fázisban, ezért erről bizonyosan fogok még írni. Miért fontos ez? Természetesen az egészségmániám miatt. :-) Mert az élesztős kenyér, ugye élesztő gombákkal készül. A gombák elszaporodása a szervezetünkben különböző emésztési panaszokat (is) okozhat. Tehát, ebben is meg kellene találnunk az egyensúlyt. Mivel a házi kenyér nagyon finom (ugye? :-)), ezért sokkal többet eszünk belőle, mint kellene. A túl sok cukor, szénhidrát és erjesztő gombákat tartalmazó ételek okozhatnak problémákat. Emiatt folyamatosan kisérletezgetek, hogyan tudnám csökkenteni a cukor és a gombák bevitelét.

Élesztő helyettesíthető szódabikarbónával. A leghíresebb kenyér az ír szódás kenyér, van édes és sós változata is. Amire nagyon kell ügyelni, az a szódabikarbona aránya, ha túl sokat teszünk bele, kiérződik az íze. Sokan tesznek bele sütőport is.

Már Gasztrogyerekkel is feszegettük, itt is felteszem mert számomra is kínzó kérdés: miért kell egy sütibe/kenyérbe egyszerre szódabikarbona és sütőpor is, vagy élesztő-sütőpor egyidőben?

Visszatérve a szódabikarbonás kenyérre. Van aki azt mondja, dagasztani, pihentetni nem szabad. Én úgy tapasztaltam, jót tett neki a dagasztás és a pihentetés is. Jobb lett az íze és az állaga is. Jobban elkeveredtek a hozzávalók. (Vigyázni kell, nehogy csomós maradjon a szódabikarbona, mert akkor kifejezetten rossz íze lehet a kenyérnek.) Próbálkoztam én a híres DNK kenyerekkel is, szerintem a pihentetett kenyérnek sokkal jobb íze van. Magasan veri a lécet a késleltetett kelesztésű kenyér... Bevallom, nem tudom milyen kémiai folyamat állhat a háttérben. Ti tudjátok?

Írót ír az író. :-) (Bocs a szójátékért.) Íróval kell készíteni. Viszont ettől morzsálódós a kenyér. Én mindig a házisajt készítése során kicsepegett írót használom. (Miért nem lehet boltban írót kapni manapság?) Ha valakinek nem tetszik, hogy a kenyér morzsálódik, akkor használjatok inkább joghur-víz keverékét. 2/3 joghurt - 1/3 víz arányában.

A kenyér sütése:

Mindig nagyon vízgőzös sütőben süssük. Javaslom, minden tésztát. Nekem van egy erre használatos kis fém tepsim, ki se veszem a sütőből, ott lakik. :-)

A kenyér sütésére több módszer is van. Van aki  a forró sütőben kezdjük (kb. 200 C fokon) és 10 perc után csökkentjük a hőmérségletet (kb. 180 C fokra) módszerre esküszik. Van aki simán 180 C-ra állítja és addig süti, míg az szép barna nem lesz. 

Való igaz, a legjobb kenyér agyagedényben (római tál) készül, de előtte a tálat legalább 20 percig áztassuk be vízbe. 

A kenyér mindig akkor van készen, ha az alja szép kongó hangot ad. Ugyanez vonatkozik a zsemlékre is. Bár ez utóbbiaknál nem tudom megállni, hogy azonnal teszteljem az eredményt. :-)

A kenyér tárolása:

Kaptam Édesanyámtól egy kenyértartó dobozt, az egyik méregdrága műanyag edényeket árusító nagy amerikai multicég gyártmányaiból. Hát, mit mondjak? Nem akarom Anyut megbántani, de nem egy "was ist das". Szerintem a kenyeret tiszta konyharuhába csavarva, nejlon zacskóban érdemes tárolni. A zacskón ha van egy pici szakadás, vagy ollóval ici-pici lyukakat csipkedünk bele, jobban szellőzik, nem fülled be a kenyér, viszont nem is szárad ki. Szerintem ez a legolcsóbb, legpraktikusabb tárolási mód.

Ha elmegyünk pár napra, a kenyeret 2-3 nejlon zacskóba csomagolom, és a hűtőbe teszem. Fogyasztás előtt 1 órával kiveszem, hogy megmelegedjen. Így friss marad, nem szárad ki.

Ti hogyan tároljátok a kenyeret?

Nyári szünet

I am going fishing...

kép innen: http://www.hallobay.com/images/2004/SH_Bear_fish_2L.jpg

Update békacomb

újból esik. A békák visszaköltöztek. Megint folyamatosan sípolnak az ablakunk alatt. Végül is igazuk van, nálunk "all inclusive" ellátás van a kertben, mert a szúnyogok felhőkben repkednek. Mi melegvérűek, már csak védőfelszerelésben merészkedünk ki a saját kertünkbe...

Feladom. Beismerem, győztek. Ha többet nem jelentkeznék, felfaltak a szúnyogok!

Békacombot ropogtatott

ahogy a gyerekdal is mondja. De mi nem vagyunk ilyen kegyetlenek. Előre lelövöm a poént, mi megmentettük a békákat, sőt megalkudtunk velük, maradhatnak ha akarnak, mert ugye sok a szúnyog :-)

Tényleg nem tudom eldönteni, hogy az időjárás viccel-e velünk, vagy ez komoly. Mindenesetre sose hittem volna, hogy ez megtörténik velünk. A kertünkben van egy mélyebb pont, ahol összegyűlik az esővíz, kb. 30 cm mély lehet. Hiába szívjuk le a vizet, másnapra ugye megint tele van, mert folyamatosan jön az égi áldás. Még kora tavasszal beköltöztek a békák. Egy fiú és egy lány. Végighallgattuk a szerelmi életüket, ami nem kurutyolás, hanem ütemes sipolás. Kérem tisztelettel, ezek a békák sötétedéskor kezdik, majd egész éjjel (mint egy beragadt riasztó) ütemesen sípolnak. Már kezdtem megszokni....

mikor egyik nap fájdalmasra és túl közelire váltott a hang. Sehogy sem értettük a dolgot, míg Apamackónak a pincében nem akadt dolga. Onnan ugyanis nem üres kézzel jött fel:

Ő urasága ugyanis beköltözött a pincékbe! Faggattuk, hogy mégis ezt hogyan gondolja. Szemét lesütve, bevallotta, hogy ez a rengeteg eső már neki is sok volt! No és az asszony is elfordult tőle, mert a rengeteg kis ebihal lekötötte minden figyelmét.

Könyörgött, hogy ne tegyük ki a szűrét, mert unja már a sok vizet. De hát nincs mit tenni, a házban nincs helye. Bár a kismackók könyörgőre fogták a dolgot, hogy vegyünk neki egy terráriumot, de Apamackó hajthatatlan volt....

Most írhatnám, hogy kibékültek asszonybékával és boldogan éltek, amíg meg nem haltak, de sajnos a történetnek nagyon szomorú vége lett. Nem, nem mi voltunk a gonosz és kegyetlen békaevő népség, hanem ő, Kormi, a szomszéd pofátlan, álnok zord macskája.

Kivadászta a vízből az asszonyt! Békakirályunk bánatában szó szerint világgá ment...

mi meg itt maradtunk a végtelen sok szúnyoggal. :-(

Fritatta. Ma reggel...

még mindig esik az eső. Kismackóim szerint a téli sok hó -miután körbejárta a földet- most visszajött eső formájában. Hosszan álmodoztak arról, hogy milyen buli lenne, ha így június elején újból másfél méteres hó állna a teraszunkon. Megnyugtattam őket, hogy ha így folytatjuk a környezetünk tönkretételét, akkor nem sokára esélyes egy havas nyár....

Péntek lévén, már mindenki elég kókadtan kezdi a reggelt, ráadásul Kiskamasz Mackó osztálykirándulni megy (mikor máskor, hiszen "jól esik":-)) és csak este kapnak meleg ételt. Ez ihlette a ma reggelünket:

miután megfelelő mennyiségű koffein segítségével elérem a működési sebességem felét, serpenyőt és olajat ragadok.

Bekapcsolom a főzőlapot, idő kell neki, míg bemelegszik. Nekem is, ezért egy giga erős zöldteával még rásegítek a koffein-bombámra. Na, melegszünk. Mindketten.

Egy nagy fej hagymát megpucolok, (jé, így reggel nem büdös! - vagy még alszom...) a köhögős-szörcsögős valóságra tekintettel 4 gerezd fokhagymát is megszabadítok a héjától. Mire rádobom a hagymákat az olajra már gyöngyöz is, tetőt rá!

Közben találok a hűtőben néhány brokkoli virágot, amit hajszál vékonyra szelek, a hagyma után küldöm a forróságba. Mikor illatozik, átforgatom, visszafedem. Közben az egész napi elemózsiát becsomagolom a Kiskamasznak, könyv, játék, és a papucsot is pótlom. Morog egy keveset, hiszen medvéből van. Én visszamorgok, hogy fogat is kell ám mosni (mármint az osztálykiránduláson). Úgy látom, 1:0 a javamra.

A tojásokat kis tejjel sóval, szerecsendióval nagyon habosra verem. Ráöntöm a hagymás-brokkolis illatfelhőre. Lefedem. Mire minden pasimaci az asztalhoz szállingózik, meg is szilárdul.

A végtelenül könnyű, együtt elfogyasztott meleg reggeli megteszi a hatását. Mosolyognak! Kórusban! Még a két kis pasimaci is elfelejt összeverekedni az autóba kászálódás közben. Sőt, az égiek is mellénk szegődnek, 12 perces csúcsot futnak a suli felé. Beérnek időben. :-)

Mikor becsukom az ajtót mögöttük, rádöbbenek, hogy elfelejtettem lefényképezni a fritattát. Annyi baj legyen! A jó hangulat, a kellemes melegség a pocakunkban és a jól indult nap többet ér.

Hasonlóan szép reggeleket kívánok nektek is.

Kép innen.

Vörös sügér friss fűszernövényekkel

Pici fiam napok óta nyávogott, hogy halat szeretne vacsorázni. Hétköznap ugye csak sietősen van lehetőség bárminemű varázslásra, ezért ez a villám recept született. Impulsive alapon, ott a konyhában kitalálva. Természetesen örömmel használtam fel az éppen kihajtott friss fűszérnövénykéimet.

A halat kivettem a mélyhűtőből, meleg víz alatt pár perc alatt kiengedett épp annyira, hogy ne fagyassza el a kezemet. Rákentem a következő pácot:

dijoni mustár, fekete olivabogyókrém, citrom, só, olaj

A tetejére friss zsályalevelek és rozmaringágacskák (még nem fás) kerültek. Betettem a sütőbe és kb. 3/4 órát sütöttem. Legnagyobb bánatomra, olyan picire összesültek, hogy szinte nagyítóval kellett keresni a halakat a nagy tepsiben. :-(

Ekkora lenne a víztartalma a sügérnek? Azt természetesen tudom, hogy a táppal való etetés miatt az emlősöknek, szárnyasoknak nagyobb a víztartalma mint régen. De hogy a halaknak is? Ti tudjátok az okát? Jaj, ne mondjátok, hogy "te kis butus, hiszen vízben úszkál!", mert azt én is tudom. De most olyan jelentősen összesült, hogy a végeredmény megdöbbentő volt! Az eredet méretének a harmada maradt meg. Ez normális?

Kínzó kérdések - Gasztrogyereknél

Amióta megosztom konyhai csínytevéseimet a nagyérdeművel, azóta mélyebb gondolatok szántják öreg, ráncos homlokomat. El-el gondolkodom mit és mennyit, mennyi ideig, hogyan jobban???

Néha keresgélek, sokat olvasgatok, és szeretem ha tanulhatok blogtársaimtól. Mert tanulni mindig jó, mások tapasztalataiból különösen.

Rátaláltam Gasztro gyerekre, aki Ecetben és Olajban pácolódva nőtt fel. :-) Tehát, pontosan tudja, hogy vezeti a konyhát egy gasztroblogger anya.

Végignézve Gasztrogyerek kérdéseit, úgy gondolom, sok olyan van közöttük, ami engem is nagyon érdekel, több évtizedes konyhai múlttal a hátam mögött is.

Ízelítőül néhány kérdése:

- növényi vagy állati eredtű tejszínt használjunk?

- Miért kell egy sütibe egyszerre szódabikarbona/sütőpor és élesztő is?

- Aktuális: hogyan főzzük a spárgát?

- Miben tárolom a sajtot?

még sorolhatnám: spenót nyersen? pálinka? sütiknél hozzávalók sorrendje? hagymaszag űzés házilag stb.

Szerintem ezek mind olyan kérdések, amiket jó (lenne) tudni, és nem szégyen megkérdezni. Mert magamból kiindulva, bizony sokukra magam sem tudnám csípőből a választ.

Miért ez kiolthatatlan tudásvágy? Mert szerintem soha nincs tökéletes, mindig lehet valamit jobbá tenni, tanulni, csiszolni, tökéletesíteni. (Jó, jó tudom, maximalista vagyok..., bocs.)

PS: mielőtt még bárki névtelenül szétkommentelne, előrebocsátom, hogy természetesen Gasztrogyerek engedélyével reklámozom őt. :-)

Jaj, Aphrodité Te mindig elkésel?

A tegnap esti menü akár a legutóbbi VKF kiíráson is indulhatott volna, de zseniális szervezőkészségemnek köszönhetően csak most sikerült outsourcingolnom a három gyermekemből kettőt.

Kb. 3 évente egyszer tudom megszervezni, hogy kismackóim házon kívül töltsék az éjszakát. Tegnap végre egy ilyen éjszaka volt, de NagyiMaci biztonsági játékos, ő csak a fiúkat vállalta, így a romantikus esténket meg kellett osztanunk Mackólánykával.

Mackólányka érezte, hogy ez egy különleges este. ApaMackó amúgy is hallgatagabb volt a szokásosnál, Mackómama pedig serényen készülődött a konyhában. Mackólánykával szépen megterítettük az asztalt, ami kétszer annyi ideig tartott, mintha egyedül tettem volna :-), gyertyát gyújtottunk és feltálaltam a vacsorát:

Fejenként egy kis méretű alacsony zsírtartalmú camembert sajtot egy teflon serpenyőbe tettem, a tetejét keresztben bemetszettem, egy szelet körtét tettem rá és egy mokkáskanálnyi mézzel öntöttem le. (Csak annyival, hogy ne follyon le róla.)

Köré diót öntöttem és betettem a sütőbe 180 C fokon kb. 15 percre.

Közben elkészítettem a salátát:

jégsaláta

piros paprika

hónapos retek

zöldhagyma szára

kígyóuborka

Az öntet lett nagyon izgalmas: 1 ek szezámolaj, 1 ek. juharszirup, 2 ek. málnaecet

Jól összekevertem, amíg a sajt elkészült összeértek az ízek. Ha egyáltalán össze kell érniük. Egy icipicit volt édeskés az öntet, és ez olyan jót tett a salátának, hogy no!

Nagy méretű olivabogyót, friss zsemlét és áfonyalekvárt kínáltam hozzá.

Mire befejeztük a vacsorát, ApaMackó már csak bólogatott, a szeme homályossá vált.... sajnos nem a meghatottságtól, hanem az újabb, eredetileg a bölcsiben beszerzett felső légúti vírusunktól. Így aztán az este további részét a lázmérő-kamilla- hársfatea szerelmi háromszögben töltöttük. :-)

Készülődés és pofára esés sok sok sütivel

Mint nagycsaládos medvefamília, az időjárással dacolva egy nagyszabású, sok gyerekes, szabadtéri összejövetelre készülődtünk napokon keresztül. Tudomást nem véve az özönvíz mennyiségű esőről, mi hittünk abban, hogy napsütés lesz és az eső elkerül! Hála a pozitív vizualizációnak így is lett. Reggel hét ágra sütött a nap, sehol egy gomolyfelhő.

Dél körül megérkeztünk a buli helyszínére, ahol egyetlen egy autó sem volt, pedig legalább 15 család volt meghíva! Némi telefonálgatás után kiderült, hogy barátaink "elfelejtetek" szólni, hogy aznap reggel a buli helyszínét átrakták kb. 50 km-el odébb...

A történet ezen részét nem dokumentálom, itt és most következzék hatásszünet...

Felocsúdván a döbbenetünkből a bulit megelőző napokban készített süteményekre koncentráljunk inkább:

Kismackóim lelkesen készítették a kókuszgolyókat, hókiflit sütöttem (gondoltam illik az időjáráshoz :-)) és banánkenyeret is készítettem.

Ez utóbbi szerintem olyan izgalmas, hogy egy külön posztot is megérdemelt! Így tehát, most jöjjön  a jó öreg hókifli, és a megunhatatlan kókuszgolyó.

A hókifli tésztájához sok receptet elolvastam, így nincs eredeti, autentikus. Nekem fontos volt, hogy másnapra ne száradjon ki, ezért egészségmániámat a suttba dobva zsírral készítettem. (Azért azt be kell látnom, hogy a zsírral készített sütemények nagyon finomak!)

Hozzávalók:

50 dkg rétesliszt

10 dkg kacsazsír

10 dkg olvasztott vaj

kb. 1,5 dl tejfel (amennyit felvesz)

só,

1 tk szódabikarbona

kb. 5 csomag vaníliás cukor

Jól összekeverem, egy éjszakát a hűtőszekrénybe küldöm. Másnap kinyújtottam 1-2 mm vékonyra, kiszaggattam, tekertem, formáztam, kedvemre játszottam a tésztával. (Így lett a kis kifliken kívűl, csigabiga, házikó, perec stb.) 160 C fokon kb. 15 percig sütöttem.

Végig lestem, mert nem szabad megpirulnia. Amikor icipici színe kezd lenni készen van.

Még forrón jól nyakon öntöttem vaníliás cukorral, és összeráztam. Ez adja az édességét. Nekem elegendőnek tűnt ez a cukormennyiség, nem hiányolom a tésztából.

Most pedig következzék az örök sztár, a megunhatatlan, a csodás, az elronthatatlan kókuszgolyó! Tadadadammmm!!!

Ez a recept már egy letisztult, kikisérletezett variáció. Bizonyosan lehetne még javítani rajta (tippeket szívesen fogadok), de ezt már megörökítésre méltónak ítélték a Pasimacik. Az érdem egyébként is az övék, mert ők formázták, ilyen csodálatosra. A legyen-e benne meggy -súlyos kérdésnél- ugyan több pártra szakadtak, de ezt egy huszárvágással megoldottam. Legyen ilyen is, olyan is, így mindenki kedvére válogathat. :-)

Hozzávalók:

50 dkg darált háztartási keksz

10 dkg vaj

3 ek kakaó por (Holland, sötét)

30 dkg porcukor

1 ü. Oetker rumaroma (őszintén, véletlenül tettem bele az egészet, de nem ártott neki, sőőőőt!)

2 dl koffeinmentes fekete kávé giga erősre főzve

meggyszörp

Tölteléknek: nyersen eltett meggydarabok

Az elkészítése nálunk így történik, avagy:

Amikor a pasimacik beindulnak egy sütire

Mert ugye ez egy rém egyszerű recept lenne. Összekever, állni hagy, formáz. Igen, máshol ez biztosan így van, de nem nálunk. A hírre, hogy ez fog készülni, az összes kismackó kitódult az én 2 nm-es konyhámba! Ezzel én ki is szorultam onnan. Rövid politikai tárgyalások után mégis bebocsátást kaptam a saját konyhámba, sikerült rendeznem a sorainkat. Látványos gyorsasággal összeállítottam a tésztát. Az egész üvegcse rumaroma beleöntése is annak volt köszönhető, hogy Mackólányka éppen lepotyogni készült a pultról és bal kezemmel őt próbáltam a magasban tartani. (10 kg!) Nem pottyan le, ne küldjétek a gyámhatóságot. :-)

Mackólányka előszeretettel ül a konyhapulton ahonnan jó kiskuktaként figyelheti az eseményeket, és kóstolhat kedvére. (Valamint lepakolhatja a fűszerpolcot, kiszedheti az összes filteres teát és a mézesüveget is nyalogathatja...)

A tészta összeállítása sikeresen befejeződött, ám kb. -10% veszteséggel kell számolni a kismackók folyamatos kóstolgatása miatt. Emiatt a fenti arányok lehet, módosításra szorulnak más konyhákban, mert valahol a porcukor kimérésénél és a meggyszörp arányánál elvesztettem a fonalat....

Aztán kötelező pihenő idő. A tésztának. De nem a kismackóknak. Vacsora és fürdés után a fejükbe vették, hogy ők bizony még aznap este megformázzák a golyócskákat.

PIZSAMÁBAN??? :-)

Némi diplomáciai alkudozás után sikerült a projectet átütemeznünk másnap reggelre. Sőőőt, azt is elértem, hogy előtte megreggelizzenek. Bár ezen a ponton már nem voltam diplomatikus, inkább egy diktátorhoz hasonlítanám magam :o)))

ééééés, eljött az ő idejük! Mindent megkettőztem, nehogy vita legyen bármiből, és a pasimacik félelmetes sebességgel készítették a golyócskákat, miközben azon versengtek, kié a szebb. Közben buzdítottam őket a fütyülésre, versmondásra, éneklésre. (Mert ugye ezt teli szájjal nem lehet! :-))

A végeredmény bámulatos lett. A baj csak az, hogy azóta is azt kérdezik, van-e még. Szerintem a következő hétvégén megismétlik a mutatványt.

Banánkenyér

Nem tudom Ti hogy vagytok vele, de a vasalás nekem gyötrelem. Több szempontból is. De ezt most ne részletezzük, mert ez egy gasztroblog. Ezért fel is oldom ezt a nagy kérdést, hogy mi köze a banánkenyérnek a vasaláshoz?

Csupán annyi, hogy vasalás közben szoktam főzőműsorokat nézni. Így történt, hogy az "Anya főztje" című amerikai műsorba botlottam, ahol egy igen csak kezdő háziasszony készítette el ezt a banánkenyeret. (Előtte azonban elmeséltették vele, hogyan gyújtotta fel a konyháját... ) No comment.

Az arányokat nem jegyeztem meg pontosan, így ez saját kisérlet eredménye. A visszajelzésekből arra következtetek, hogy jók az arányok, izlett mindenkinek.

Hozzávalók:

50 dkg liszt

3 tk szódabikarbona

20 dkg vaj (olvasztott)

4 egész tojás

40 dkg cukor

5 nagyon érett banán

só,

1 citrom leve,

1 ü. rumaroma

2 tk fahéj

Először összekeverem a száraz hozzávalókat. Majd a banánt villával összetöröm és beleöntöm a nedveseket. Kivéve a vajat, azt közvetlenül a lisztkeverékbe öntöttem. A lisztes keverékbe beleöntöm a folyékony hozzávalókat, jó alaposan elkeverem. A tojásfehérjét felvertem habnak, mert ettől is könnyebb lesz a sütemény, a legvégén óvatosan forgattam bele. A tészta mennyiségét elfeleztem, két szilikon hosszúkás formába öntöttem.

Sütés: 200 C fokon 10 percig, utána 180 C fokon tűpróbáig, kb. 45-50 perc összesen.

Nagyon kell figyelni, mert a magas cukortartalom miatt hamar megég a teteje. Esetleg le lehet takarni sütőpapírral, ha nagyon megpirulna.

A hókifli nem véletlenül szerepel a banánkenyérrel egy képen. Jön, jön, jön!!!

Mosolykenyér

Nagyon kedves barátainknak sütöttem ajándékba ezt a kenyeret. Látogatásunk alkalmával felidéztük, hogy 12 évvel ezelőtt (!) milyen kellemes napokat töltöttünk együtt Krakkóban. Olyan helyekre vittek el minket, ahová szerintem mezei túristaként nem jutottunk volna el.

Temészetesen a kultúrális élményekhez nem kevés kulináris élmény is csatlakozott. Barátainkon keresztül ismertük meg Caspert, aki férfi létére, hihetetlen rutinossággal mozog a konyhában. A főzési stílusa egyedi: bármely étel elkészítéséhez 1 liter vodka szükséges. Ez a folyadék mennyiség azonban nem az ételbe kerül, hanem Casper gyomrába. Mire elkészül az ebéd, Casper "elfárad", ledől 20 percre pihenni tálalás előtt. Mert a jó húsokat pihentetni kell tálalás előtt! :-) A rövid szieszta után teljesen józanul (!) ébred. Bámulatos.

Hozzávalók:

- egy hatalmas mosoly

- 30 dkg teljes kiőrlésű liszt

- 30 dkg rétesliszt

- 5 ek burgonyapehely

- 1 ek búzasikér (szejtán)

- 1 ek cukor

- 1,5 tk szárított élesztő

- 1 tk só

- szárított bazsalikom kb. 1-2 ek.

- 10 dkg olaj (igen, kicsit több kell bele, nem elírás!)

- 6 dkg fekete olivabogyó

- 6-8 db édes koktélparadicsom apróra vágva

- 2 dl kefír

- kb. 1,5 dl langyos víz

A száraz hozzávalókat jól átforgattatom a dagasztógéppel, utána jönnek a nedvesek, óvatosan, lassan adagolva. A tésztát jól kidagasztom. Az élesztőpor miatt kicsit lassabban kel meg. Kiborítom egy tepsire, áthajtogatom. Kerek lepényt formázok belőle. Egy koktélparadicsommal, egy szelet sárgarépával és újhagyma szárával díszítem.

200 C fokos (nagyon vízgőzős) sütőbe teszem, 10 perc után mérséklem a hőmérségletet 185 C fokra. Addig sütöm, amíg szép kongó hangot nem ad az alján megkopogtatva.

Barátnőnk hihetetlen finom húsokat készített vacsorára. Az ő lenmagos kenyerét és az én mosolygó kenyeremmet ettük köretként. Ha csak rá gondolok, összefut a nyál a számban! :-) Köszönjük.

Gyors ebéd: brokkolis-sajtos penne

Most csak egy gyors recept következik, sztori nékül, hétköznapi, egyszerű, gyors, finom:

végy egy nagy lábos vizet, tégy bele sót, forrald fel, főzd meg a tésztát.

Közben:
2 fej vöröshagymát pucolj meg
1 kg brokkoli virágát (csak a virágát, a szárát nem!) vágd le és mosd meg alaposan

Pici olajon párold meg a hagymát,
tedd bele a brokkolit, 2 percig párold
2 dl tejszínt önts rá,
fűszerezd izlésed szerint: só, bors, rozmaring, kakukkfű, zellerszár, petrus, bármi ami zöld és szereted :-)

vágj apróra 2 gombóc mozarella sajtot, dobd rá. Amikor elolvadt, zárd el a gázt alatta. (Ha nagyon besűríti a sajt a szószt, pici tejjel lazíthatjuk.)

Szűrd le a tésztát, és tedd hozzá a szószhoz. Alaposan keverd meg. Tálaláskor mehet még a tetejére újhagyma zöldje. Jóétvágyat! :-)

Köles sütemény cukor nélkül

Újabb kísérlet az egészséges sütemények terén. Köles pelyhet régóta használok a mindennapi kenyerünkbe. Néhány ún. bögrés sütemény recept kísérletem is volt korábban.

Most azonban megálmodtam a kölesből készült süteményt. Mindenképpen cukor nélkül szerettem volna elkészíteni, mert drasztikusan csökkenteni szeretném a cukorbevitelünket. Mivel elég édesszájú a család, ezért szerintem a jövőben több ilyen kísérlet is lesz a blogon. Hiszek abban, hogy lehet finomakat sütni-főzni "másképp" is, nem kell egy irányzat mellett sem elköteleződni, ki kell kísérletezni, hogy kinek mi izlik. Én most ebben a kisérletező időszakomban vagyok.

Hozzávalók (nagycsaládos adag):

500 gr kölest feltettem főni

4 x-es mennyiségű vízben,

hozzáadtam:

3 fahéjrudat

1,5 cm gyömbér darabot

1 tk Stevia cseppet (nagyon ! édes lett tőle)

csipet sót.

Amíg főtt, összeaprítottam

200 gr aszalt sárgabarackot

2 nagy almát vékony szeletekre.

Kivajaztam egy nagy teflon tepsit.

Nagyon lassan főztem (kb. 1 órán keresztül, lefedve), addíg míg a köles szemecskék teljesen szétfőttek, már-már kása lett belőle, a vizet teljesen magába szívta. Ekkor lehúztam a melegről, kikerestem a 3 fahéjt és a gyömbérdarabkát, eldobtam. (Na, jó, ez így nem igaz, mert a fahéj darabkákat lemostam és hagytam megszáradni, ajándék csomagolásnál nagyon ötletesen használható díszitésnek.)

Belekevertem a forró kölesmasszába

200 gr apró kockára vágott aszalt sárgabarackot,

250 gr apró szemű mazsolát,

5 dkg vajat.

Gyorsan belesimítottam a kivajazott tepsibe. A tetejére baracklekvárt "pöttyöztem" (nálam a lekvár is mézzel készül, tartósítószer nélkül) és az almaszeletkékkel kiraktam. Nagyon vékonyan olvasztott mézet csorgattam a tetejére, különösen az almákra.

Kb. egy órát sütöttem amíg megpirult a teteje. Nagyon finom lett, kellően édes.

A kismackók nem tudták milyen reformsütit esznek, csak teli szájjal bólogattak, hogy "Anya, ez isteni". Ez így is van jól. Nem kell nekik tudományos alapon enni, ezért vagyon én, hogy lassan terelgessem őket. Ha kérdezik mi van a tányérjukon szívesen elmondom, de nem tiltom el őket drasztikusan semmitől. Igaz, igényük sincs a gyorskajákra, és ma már az itthoni kenyeret eszik szívesebben.

Hiszek abban, hogy az igényt kell felkeltenünk a gyerekeinkben, és akkor maguktól is olyan úton mennek majd, ami mentes lesz a szélsőségektől.

Update: Apamackó későn ért haza, a sütit visszatettem melengetni a sütőben. Kb egy órát még 120 C-on töltött, szerintem ez kifejezetten jót tett neki, mert jól megszikkadt, nekem így izlett jobban. Bár először sem volt lucskos, most viszont olyan igazi tésztás állaga lett!

Zsúrkenyér teljes kiőrlésű lisztből

Mitől más ez a kenyér, mint a többi? Szerintem nincs két egyforma kenyér (leglábbis nálam :-)), de ez tényleg kicsit más. Ebben vaj és tej van, valamint vagy főtt burgonya, vagy (mint nálam is) burgonya pehely. Ettől hihetetlenül könnyű lesz a tésztája.

Természetesen ezt is teljes kiőrlésű lisztből készítettem, ugyanolyan lágy, szellős, könnyű lett a tésztája, mintha csak fehérlisztből született volna!

Első lépésként:

- 1 dl langyos tejet

- 1 ek mézet

- 2,5 dkg elmorzsolt élesztőt

felfuttatok.

Jöhetnek a többi hozzávalók:

5 dkg vajat felolvasztok,

20 dkg teljes kiőrlésű rozslisztet

20 dkg teljes kiőrlésű búzalisztet

20 dkg simalisztet (búza)

20 dkg öregtésztát

3 dkg burgonyapelyhet

2 dkg búzakorpát

1 tk sót

1 késhegynyi aszkorbinsavat

beleteszek a kenyérsütő üstjébe. Lassan, a száraz hozzávalókat összekeverem, fontos, hogy jól elkeveredjenek. Ez kb. 2-3 perc. Utána, lassan hozzáadom a folyékony hozzávalókat. A felfutott élesztőt lassan hozzácsurgatom, ügyelve arra, hogy mindenhová egyenletesen jusson, majd további kb. 3,5-4 dl langyos tejet adok hozzá.

Már javában keveri a gép a tésztát, amikor eszembe jut, hogy van egy kis maradék medvehagyma a hűtőben, kb. 10-15 levélke lehetett, nem több. Előkapom és ollóval gyorsan "beleszabom" a tésztában.

Ha teljes kiőrlésű liszttel dolgozunk, sokkal több folyadékot fog felvenni. Érdemes arra is figyelni, hogy kelés közben is vesz fel folyadékot, így esetleg kissé kiszáradhat a tésztánk, ha az elején kevés folyadékot adagoltunk. Mindig lágy tésztát készítsünk, akkor nem lesz száraz a kenyerünk.

Folyamatosan figyelem a tésztát, vigyázva adagolom a tejet, ügyelve arra,  ne legyen túl ragacsos a tészta.

Hagyom duplájára kelni. (huh, majdnem elfelejtettem levenni belőle a következő öregtésztát! - pótlom :-)) Praktikus okokból -picit lisztezett deszkán- hosszúkás kenyérkéket formázom belőle. A sütőlemezen még egyszer megpihen egy félórácskát. Tetejét megszórom egy pici liszttel. 185 C fokos sütőben kb. 25-30 percig sütöm, amíg szép barna nem lesz a teteje. Ennek a kenyérnek nem kong az alja, mert annyira puha, finom omlós a tésztája, hogy nem lesz kemény kérge.

Hogyan készítsünk tócsnit egészségesen?

Az egyik legfinomabb népi eledel a tócsni. Egy baj van csak vele, sütés közben magába szívja az olajat és ettől nagyon megterheli az epénket, bizony megküzd vele, mire megemésztjük.

Egészséges receptek "rovatom" második receptje egy sokkal egészségesebben elkészített tócsni, másnével lepcsánka. Mi a különbség? Több is van. :-)

- Nem olajban sütöm ki,

 hanem kis, tenyérnyi lepénykéket formázom belőle és kiolajozott teflon tepsibe teszem, így megy a sütőbe.

- Kihagyom belőle a tojást,

nekem e nélkül is összeállt.

- Nem finomított fehér liszttel készült, hanem egy kis teljes kiőrlésűvel, és főleg zabliszttel. (Zabpehelyből késes darálóban pár másodperc alatt készíthetjük.)

- Több zöldséget is reszeltem bele,

került bele még sárgarépa és karalábé is.

- Nem került bele tejföl,

ha valaki ízlése úgy kívánja, tegye a tetejére vagy mártogassa bele, úgy is nagyon finom, jó fokhagymásan. :-)

Akkor nézzük, hogyan is készült:

4 nagyobb krumplit meghámoztam,

4 nagyobb sárgarépát szintén megpucoltam

2 nagy karalábét megszabadítottam a hajától

és kismackóimra bíztam a reszelésüket. 

5 gerezd fokhagymát is belereszeltem.

Mikor minden zöldség egy nagy tálban várakozott, a késes aprítómba tettem kb. 10 dkg-nyi zabpelyhet és 5 mp alatt lisztté őröltem. Ezzel kezdtem összedolgozni a zöldségeket.

 A legvégén adtam hozzá kb. 5 ek. teljes kiőrlésű búzalisztet, mert úgy éreztem ez fogja majd össze igazán a zöldségeket.

Sem tojás, sem tejföl nem került bele! Sem pedig só! Az érdekes az, hogy én egyébként is nagyon kevés sót használok, most azonban direkt hagytam ki, mert szerettem volna tudni, hogy a zöldségek eredeti ízével milyen lesz a tócsni. Senki nem hiányolta a sót!

Mikor összeállt a massza, kis gombócokat formáltam, majd tenyérnyi lepényekké lapítottam. Kiolajozott teflon serpenyőbe tettem, és 180 C fokos sütőben (légkeveréssel) sütöttem, amikor megpirult, megfordítottam egyenként és további kb. 10 percig sütöttem. A gyerekeknek pár csipet reszelt sajtot tettem a tetejére díszitésnek.

Mindenkinek nagyon izlett. Nagyon laktató így is. Senki sem hiányolta a tejfölt, tojást, sót. Természetesen ez izlés kérdése.