2010. április 10.

Medvehagymás ricotta krém - programajánlóval



Akkor hát csapjunk bele a medvehagyma szezonba! Előre kell bocsátanom, hogy rajongásomon kívül egy cseppet hangot adnék aggodalmamnak is. Ugyanis féltem szegény medvehagymákat. Kérem, hogy ne gyökerestül szedjék, mert akkor jövőre nem nő újra a szegény pára! Csak a külső, erősebb leveleit szedjük le! A hagymáját feltétlenül hagyjuk a földben.

E hét végén van a mecseki medvehagyma fesztivál. A program több fórumon is olvasható:
PORT-on, utazas.sk-n, utazz itthon oldalon is.

Első medvehagymás receptem egy gyors túrókrém reggelire.

Hozzávalók:
1 nagy csokor medvehagyma szára (csak a szára!)
1 maréknyi friss bazsalikomlevél
250 gr ricotta túró (zacskós, nem a tégelyes!)
2 pici gerezd fokhagyma
80 gr joghurt
só, szárított kakukkfű (mert köhög a kismackó)
icipici olivaolaj

Mivel a gyors és egyszerű megoldások híve vagyok, botmixerrel összeturmixoltam. Egy éjszakát érdemes pihentetni, hogy az ízek összeérjenek. Nagyon finom lett.

A fotókért újból elnézést kérek,  nem tudok krémeket jól fotózni. Minden tiszteletem azoké a gasztrobloggereké, akik olyan csodálatos, szemet gyönyörködtető képeket készítenek! Szerintem ez egy tudomány, művészet a javából.

2010. április 9.

Konfitált nyúlcombok vörösborban

Rájöttem arra, hogy szeretem a konfitálást, mint sütési módot. A végeredmény mindig nagyon jó, szinte elronthatatlan. Ráadásul még kényelmes is, nem kell ott állni a sütő mellett, nyugodtan magára hagyhatjuk szegény jószágot.
A titok két dologban rejlik (szerintem). Legyen elegendő lé, amiben fődőgél a szegény pára (nem kell feltétlenül tömény zsírnak lennie, mert az egyrészt egészségtelen, másrészt nem tervezem hosszas tartósítását a húsnak. A másik a fűszerezés és a hús jó minősége. (No ez utóbbiról már búsálódtam néhányszor a blogon...) Most szerencsém volt, a nyuszi combja friss volt és nagyon finom.

Először egy páclét készítettem:
1 üveg vörösbor
2 nagyobb fehérrépa
2 nagyobb sárgarépa
3 szárzeller (mármint nem 3 csomag, hanem csak 3 szál! Ennek hiányában egy kisebb zellergumó is tökéletes.)
2-3 cm friss gyömbér
friss kakukkfű ágacska, mert köhögnek a kismackók
10 szem boróka bogyó szétnyomkodva
10 szem rózsabors
Ezt először mint egy leves megfőztem. Apró fűszereket ún. fűszertojásba tettem, kivettem mielőtt a húsra öntöttem volna a páclét. A répa és keményebb zöldség társai maradtak a páclében, később a nyuszival együtt még tovább fődögéltek.) Ráöntöttem a nyúl combocskáira, úgy, hogy teljesen ellepje. A tetejére vékony réteg oliva olaj kerül, ez megakadályozza, hogy a levegővel érinthezzen és idő előtt megromoljon. A hűtőben pihentettem 2 napot.

Sütni, 85 C fokon sütöttem, mert a hús belső hőmérséglete így nem ment 70 C fok felé. Erről ugye volt már szó itt. Mivel a nyuszinak aprók a combjai és nem túl "erős" a húsa, elég volt 5 óra a puhuláshoz. Tálalás előtt 180 C fokon még alaposan átsütöttem kb. 40 percig (letakarva).

Ezek a fotók is Apamackó keze munkái :-) Tulajdonképpen annyira hálás vagyok neki, hogy ilyen türelmes a legújabb "őrültségemmel" kapcsolatban. Még sose kérdezte meg, hogy miért nem elég megfőzni egy ételt, miért kell lefotózni? Jó, jó, a szemén néha látom, csendes őrültnek tart...
Ha nagyon őszintén a lelkembe nézek, Apamackó sokban hozzájárult ahhoz, hogy gasztro blogot vezetek. Mindig nagyon hálás volt a főztömért, értékelte, dícsérte, megköszönte. És hősiesen azt is megette, ami nem sikerült.

Ahogy Julia Child mondta: "A legnagyszerűbb dolog a főzésben az, hogy megeheted a saját hibáidat."

2010. április 8.

Padlizsán legyező

Ez egy hihetetlen egyszerű recept, ám nagyon mutatós és nem utolsó sorban finom. Tulajdonképpen fantáziánk szerint szabadon variálható a fűszerezése. Én most egy keleti fűszerezési módot írok le, de készítettem már "mediterrán" ízvilággal is. Nagyon szeretem pici kakukkfű és oregano keverékével is, de pl. édesanyám az "ízvarázs" bolti fűszert teszi rá, úgy is nagyon finom.
Ha nincs friss paradicsomunk, akkor télen nagyon vékonyan megkenhetjük sürített paradicsommal (ez esetben a fűszereket előbb keverjük bele a paradicsomsürítménybe).
Érdemesebb zsírosabb, öregebb, száraz sajtot választani pl. paranyicát, mert az nem folyik szét a sütés során. Nem szép, ha mindent elborít a sajt, amikor kivesszük a sütőből.

Lehet köret, lehet főétel. Attól függően ki mennyire húsfüggő. Elég laktató, ezért személyenként egy nagyobbacska padlizsánnal lehet számolni. A trükk tulajdonképpen a formázásban van, hiszen legyező formájúra metszük be a padlizsánokat, hosszában.

Hozzávalók:
személyenként 1 nagyobb padlizsán
kb. 5 dkg ízesebb sajt / padlizsán (legjobb a füstölt sajt)
1- 2 db paradicsom  / padlizsán
pici só, fűszerek ízlés szerint (most ZATAR arab fűszerkeveréket használtam)

Elkészítése:
A padlizsánokat hosszában bemetszem úgy, hogy kb. 4-5 "emelet" keletkezzék. A zöld csumája tartja össze a szeletkéket, vigyázzunk, nehogy nagyon bevágjuk, mert akkor szétesik a művünk. Besózom, hagyom állni egy órát. Mikor kicsepegett a leve, jól átmosom, nehogy sós maradjon és a kesernyés lé sem szükséges...
Fűszerezem a legyezőket. Egyenletesen elkenem a fűszerkeveréket, hogy mindenhová jusson. A paradicsomot nagyon vékonyra vágom, és a sajtszeletekkel együtt úgy teszem be az emeletekbe, hogy ne csússzon ki.
A tepsibe vagy nagyon szorosan egymás mellé teszem, hogy ne legyen helyük elcsúszni, vagy más zöldségekkel sütöm együtt, amiket éknek és támasztóknak használok. (pl. negyedelt krumpli, sárgarépa stb.)
Pici vizet töltött alá, fóliával letakarom, kb. 40 percet sütöm így, majd a végén még 10 percet fólia nélkül.

A fotókért elnézést kérek, ApaMackó készítette, mert nekem el kellett mennem otthonról. (No nem mintha az én fotóim olyan szuperek lennének... :-))) Azért egy pasimacinak mégiscsak a végeredmény a fontos, nem a dokumentálás.
A padlizsán mellett egy bájos nyuszicomb pihen, amelyről lesz még szó itt a blogon! Jön, jön, jön! Vörösboros konfitált nyúlcomb.



2010. április 6.

Nyuszi hozta :-)

Nekem nem tojást tojt a nyuszika. Nagyon rendes volt idén, szakácskönyveket hozott, ráadásul sokat. Tekintsünk el attól a ténytől, hogy én válogattam össze. :-) Mert nagyon boldog vagyok, és nagyon örülök a könyveknek!
A kiadó ráadásul most akciósan árulja. Ez itt a reklám helye. :-)

2010. április 4.

Húsvéti konfitált báránycomb

Ha húsvét, akkor báránycomb. A kaland már a vásárlásnál kezdődött. Bajban vagyok a húsválasztékkal és az árakkal. Az utóbbi időben nagyon rossz tapasztalatokat gyűjtöttem e téren. Most, húsvét előtt végiggondoltam, hol is szerezzem be az ünnepi menühöz a húst. A legközelebb lévő békásmegyeri piacot azonnal elvetettem, mert oly' fokú igénytelenség jellemzi, hogy attól már sírhatnékom támad. Minden árusnál ugyanazt lehet kapni, ráadásul az árak is meglehetősen egyformák. Itt, a város szélén, közel a termelőkhöz, mindig drágább minden, mint a Lehelen vagy a Fény utcai piacon.
Most azonban nem volt kedvem bemenni a városba, tülekedni a tömegben. Ezért a Metro áruházra esett a választásom (bár nem szeretem ezeket a nagy hipermarketeket). Nem bántam meg. Hihetetlen hús választék van, friss és fagyasztott egyaránt.
Az általam dermesztőnek nevezett szobában vannak a friss húsok. Volt is magyar báránycomb csonttal, vákumfóliázva, ha jól emlékszem, kb. 3400 Ft/kg áron. Ismerve kis családunk létszámát és a pasimacik étvágyát, erős fejtörés következett. Ugyanis egy étkezéshez, szükséges kb. 1,2 kg színhús (csont nélkül). Ez kb. 1,8 kg lenne csonttal, ami 6120 Ft-ot kóstál. Naaa, neee, egy ünnepi ebédért ennyit nem lehet adni! Mackómama lekonyuló fülekkel kimegy a dermesztőből. :-(
A fagyasztott húsok táján járva örömmel felfedeztem, hogy csont nélkül (!), konyhakészen kapható újzélandi báránycomb, pontosan 1700 Ft/kg áron! Én, a lelkiismeretes magyar vásárló, azonban nem sikoltottam fel örömömben, hanem erős gondolkodás következett. Kb. 20 percet ingáztam a kétszer olyan drága magyar, és az újzélandi báránycomb között, miközben életem párja azt hitte, a neje megőrült! De nem.... csak húst vásárol. :-)
No de, kérem tisztelettel. Én szeretem támogatni a magyar gazdákat, ha tehetem szívesebben veszek magyar terméket. Ám, kétszer annyiért azért mégsem. Sajnos, a lehetőségeim nem ilyen "szélesek". Így aztán, hosszú tépelődés után az újzélandi báránycomb landolt a kosarunkban. Ismét jó döntés volt.

Itthon a felolvasztást követően megtisztítottam a hártyáktól és a faggyútól. Illetve tisztítottam volna, ha lett volna. Direkt lemértem, hogy mekkora volt a veszteség. A hús 0,5 %-a! Újabb jó pont.

Pácot készítettem: oliva olaj, só, bors, őrölt rozmaring, fokhagyma zúzva. Ezzel vastagon bekentem a húst, és egy éjszakára a hűtőbe tettem.
Másnap áttettem a római cserépedényembe és felöntöttem 0,5 liter jó fajta vörösborral, tettem bele 2 fej vöröshagymát egészben, 5 gerezd fokhagymát, 5 ágacska rozmaringot, 5 ágacska kakukkfüvet,  babérlevelet. Lefedve, nagyon lassan sütöttem. 

A konfitálás lényege az, hogy a hús belső hőmérséglete nem lehet több, mint 70 C fok. Ezt egy hústűvel lehet ellenőrizni. Ha nincs ilyenünk, akkor a sütőt ne állítsuk 80-85 C foknál melegebbre. Így kb. 20 órát (!) sütöttem, míg a hús hihetetlenül porhanyós nem lett. Ne feledjük, azért tartott ilyen sokáig, mert egy viszonylag nagyobb darab húsról van szó.
Tálalás előtt már magas hőmérségleten sütöttem át, picit megpirítva a tetejét. Hihetetlenül finom, omlós lett!

A hús szaftját picit besűrítve kínálhatjuk mellé.

2010. április 3.

Húsvétra: a legfinomabb feta sajtos ropogós amit valaha ettem

Hihetetlen finom lett! Nagyon kedves barátainkat vártuk, és ezt a "kis semmiséget" csak az ebéd várás nehéz perceinek enyhítésére szántam. Arra azonban nem számítottam, hogy kb. 10 perc alatt elfogy két nagy tepsinyi mennyiség!
A legtöbb sajtos pogácsával / rúddal az a gondom, hogy másnapra szörnyen megszikkad, már-már ehetetlenül fujtós lesz. Ezért, két darabot eldugtam, mert kiváncsi voltam, hogy másnapra milyen lett a tészta. Örömmel jelenthetem, hogy másnap ugyan már nem ropogott a tetején a sajt, de még mindig nagyon finom volt, és nem akart megfojtani. :-)

Hozzávalók:
10 dkg rozsliszt
25 dkg rétesliszt
20 dkg olvasztott vaj
15 dkg fetasajt
1 mk szódabikarbona
5 pici gerezd fokhagyma (közepéből vegyük ki a csírát)
1 dl tejfel
1 db tojás
1 ek vörösborecet (almaecet is jó lehet, bármilyen 5%-os)
1/2 csomag petrezselyem nagyon apróra vágva (fagyasztott is jó)
icipici só, a sajttól tegyük függővé a mennyiséget

A tetejére:
1 db tojás felverve,
kb. 10 dkg reszelt sajt

A liszteket egy tálba szitáltam. A vajat megolvasztottam, habját leszedtem. A lisztet összekevertem a nagyon apróra vágott fetasajttal, a tojással, tejföllel, olvasztott vajjal, szódabikarbonával. Hozzákevertem a többi hozzávalót is. A fokhagymát és a petrust nagyon apróra vágtam. Ezeket legvégén kevertem hozzá. Nagyon lágy tésztát kaptam. Több órára a hűtőbe tettem.
Mikor kivettem, kicsit megijedtem, mert kő kemény volt a tészta. No de, nem hiába az evezős múltam, a nyújtófával jobb belátásra bírtam a tésztát, kb. 1 cm vastagra nyújtottam. A tetejét kis kamasz Mackónk kente le tojással, és díszítette reszelt sajttal. Ezért lett ilyen szép. :-)

180 C fokos (vízgőzős) sütőben kb. 15 percet sütöttem. Sülés közben szép magasra megemelkedett. Ismételni fogjuk, mert eddig ez a legfinomabb, ami ebben a témakörben született.


2010. április 2.

Marokkói édes zsemle

Zsemle. Marokkói ízvilágban megálmodva és megsütve. Ennek a receptjét nem könyvől olvastam és nem is az interneten találtam. Annyira elvarázsolt az arab konyha, hogy megálmodtam (de tényleg!) és megsütöttem. Ha valakinek van gyömbér lekvárja, próbálja ki azzal. Ha nincs, hát a sima sárgabarack lekvár is megteszi, nagyon finom vele.

Sokszor sütök édeskés kenyeret, nagyon szeretjük reggelire, lekvárral jó is indítás egy nehéz nap előtt. Ez ihlette ezeket a zsemléket, no meg az, hogy beleszerettem a marokkói konyhába....

Hozzávalók:
100 gr 5 magpehely keveréke, késes darálóban durvára aprítva
100 gr teljes kiőrlésű búzaliszt
100 gr rozsliszt
300 gr finomliszt
8 ek olaj
50 gr mazsola
50 gr aszalt sárgabarack felaprítva
2 cm friss gyömbér reszelve
1 ek sikér /szejtán
1 késhegynyi aszkorbinsav
2,5 tk élesztőpor (vagy 4 dkg friss élesztő)
1 tk só
1 narancs leve (kb. 50 ml)
1 ek méz
folyadék: 280 ml almalé (bio, natúr)

A mazsolát beáztatom a narancs kifacsart levébe, mikroban meglangyosítom, hogy hamarabb megpuhuljon. A többi hozzávalót a dagasztótálba öntöm. Az élesztőt mézzel elkevert pici vízben felfuttatom, így adom a többi hozzávalóhoz. A mazsolát a narancs levével együtt öntöm a tésztához. Almalével dolgozom össze, a folyékony hozzávalók kb. 330-350 ml volt összesen.

Sütésnél kell vigyázni, mert nagyon édes a tészta, így hamar megkapja a tetejét, miközben belül még nyers maradhat. Nagyon gőzös sütőbe teszem, 185 C fokra. Kb. 10 perc múlva visszaveszem a hőfokot 160 C fokra. Így picit tovább kell sütni, kb. 30-35 percig. Ha nagyon pirulna a teteje, takarjuk le sütőpapírral.

2010. április 1.

Salsa ami nem tánc

Avagy, hogyan dobjuk fel az unalmas melegszendvicset? Ezt a paprika krémet készítettem, amit a frissen sült melegszendvicsre kentünk első körben. Annyi maradt belőle, hogy másnap blansírozott zellert, karalábét mártogattunk bele. Mindkét étel kísérőjeként bevált, nagyon finom volt.

A két főszereplő:
2 zöld kaliforniai paprika
2 piros kaliforniai paprika

A paprikákat szorosan alufóliába csomagolom és a sütőben megsütöm. Héját lehúzom. Akkor jön le könnyen, ha rendesen megsült, esetleg jéghideg vízbe mártva segíthetjük a folyamatot.

Amíg sül a paprika, megpárolok:
1 salátahagymát
1 gerezd fokhagymát
4 szál zellerszárat (zsenge)

Összeturmixolom a paprika húsát, a zeller szárat és a fonnyasztott hagymákat. Fűszerezem:
2 ek aszalt paradicsommal
3 gerezd fokhagymával
2 ek zellerzölddel (fagyasztott volt most otthon)
2 ek medvehagyma (volt fagyasztott, el is hagyható)
1 csomag petrezselyem apróra vágva

bors
koriander
1/2 lime leve
8 ek málnaecet (bármilyen balzsamos ecet finom hozzá aminek nem túl intenzív az íze)
4 ek rozmaringolaj (nekem volt itthon, de sima oliva olaj is tökéletes)

Langyosan, hidegen egyaránt nagyon finom.

2010. március 30.

Tepsis mindent bele Dubarry módra

Pár hete felrémlett bennem, hogy kb. 1-1,5 évtizeddel ezelőtt milyen divatos étel volt a Dubarry szelet, vagyis a "csőben sütés". Talán nem véletlenül találtam rá Ikkyu gasztroblogjára, ahol újraértelmezi ezt a fenséges ételt. Az eredeti receptben emlékeim szerint besamellt kell főzni, de idő hijján ez nálam is elmaradt.

Én nem főzöm meg előre a zöldségeket, mert azt szeretem, ha kissé ropogósak még. Ezért nyersen ültetem be a legnagyobb tepsimbe őket,
- sárgarépát,
- gombát,
- karfiolt.

A tetejére előre kissé megpárolt, zöldfűszeres csirkemellek kerülnek.

Mindezt jó bőven leöntöm a tejfölös keverékkel:
1/2 liter tejfel
1 tojást felverve belekeverek
egy maréknyi reszelt sajtot is elkeverek benne.
Fűszerezem: só, szerecsendió, pici bors.

Úgy osztom el, hogy mindenhová jusson a keverékből. A husokra és a gombákra extra adag sajtot szórok. Csak mert megérdemlem. :-) Aláöntök egy jó pohárnyi vizet.
Alufóliával jó szorosan letakarom. Kb. 45 percet párolom. Leveszem a fóliát és megpirongatom a sajtot a tetején.



2010. március 28.

Színes rakott omlett reggelire

Ma reggel az óra átállítás miatt kicsit kótyagosak voltunk, ráadásul, éhgyomorra gyönyörű férfi hisztit láthattunk kis kamaszunk előadásában. :-)
A hiszti tárgya a kötelezően megtanulandó anyák napi vers volt. Idézem:
"Amikor a szíved már utolsót dobban,
Ez az elhaló szó ajkadon ott van.
Mehetsz messze földre, véres harcterekre,
Ez a szó megtanít igaz szeretetre."
(Nagy Ferenc: Édesanyám)

Ez így első olvasatra tényleg elég meghökkentő. Az egész verset elolvasva már más értelmezést kapnak a szavak, szerintem nagyon szép a vers, csak a gyerekek nem értik. Ezért a reggeli készítést egybekötöttük némi verselemzéssel is. :-)

Az előzmények után, egy tavaszi, színes, gyors receptre gondoltam. Egy vastag szelet sonkával akár pompás húsvéti reggeli is lehet. Mi most virslivel ettük, mivel sonka nem volt itthon.

Hozzávalók 4 személyre:
3 nagyobb sárgarépa
1 nagy fej gomba
8 tojás
4 gerezd (kisebb) fokhagyma
1 nagy evőkanál fagyasztott kapor
fél póréhagyma
só, őrölt gyömbér, szerecsendió, bors izlés szerint
oliva olaj a sütéshez

A sárgarépát nagyon vékony szeletekre vágtam, a gombát szintén. Először megsütöttem a sárgarépát, amikor már megpirult az egyik oldala, megfordítottam, a serpenyő egyik oldalára terelgettem. A másik térfélen a gomba versenyzők kaptak helyet.
Közben egy nagyobbacska müzlistálba beleütöttem a tojásokat. Sóztam, borsoztam, beleaprítottam a fokhagymát, a fagyasztott kaprot, picit fűszereztem őrölt gyömbérrel és szerecsendióval. Picit felvertem, de nem nagyon, mert mi szeretjük, ha a rántottában külön vannak fehér és sárga részek is.
Mikor a gomba is kezdett barnulni, ráöntöttem a fűszeres tojásos keveréket és egyenletesen eloszlattam. Lassan sütöttem, mikor már alig volt lágy a teteje, rászórtam a vékony csíkokra vágott póréhagymát, és összehajtottam a tojáslepényt. Pár perc sülés után megfordítottam, így mindkét oldala, és a közepe is szépen megsült.

Friss magos kenyérrel tálaltam.
Örömmel jelentem, most már mindenki jókedvű! :-)

2010. március 26.

Töltött medvetalp

Figyelem! A nyugalom megzavarására alkalmas recept következik. Vegetáriánusoknak, állatvédőknek, 18 éven aluliaknak és Mackómamáknak, nem ajánlott...

Elrettentést végett írom le. Mi, akik a mackótársadalmat képviseljük, mélyen fel vagyunk háborodva, hogy még kb. 100 évvel ezelőtt ilyen történhetett, és reményemnek adok hangot, hogy manapság már SENKI sem fogyaszt ilyen ételeket.

"A talpak kemény bőrét és az ujjak közötti szőrőket éles késsel (jujj!!!) eltávolítjuk, miközben ismételten forró vízbe mártjuk a talpakat. (brrr) Kevés, fűszeres (só, paprika, ecet, citromlé, babérlevél, bors, stb) vízben puhára főzzük és födő alatt kihűtjük őket. Mikor már majdnem egészen kihűltek, gondosan kiszedjük belőlük a csontokat és körmöket. Megtöltjük őrölt disznó- vagy ürühúsból, gombából, tojásból álló fűszeres töltelékkel. Vajpapirosba csomagoljuk és körülbelül egy óra hosszat pároljuk zsíron vagy vajon a sütőben. A levét zsírtalanítjuk, tokaji vagy portói borral (esetleg édes görög borral) ízesítjük és tálalásnál ráöntjük a talpakra."
Aki azt hiszi, hogy a fenti recept kitaláció, annak itt a hiteles forrás:
Az ínyesmester szakácskönyve (Athenaeum kiadó, 1932)

Íme két kép az én antik szakácskönyvemről:





A Bookline-n a legújabb utánnyomás meg is rendelhető.

2010. március 24.

A jó öreg SMARNI újjászületése

Egész nap édességet kívántam. Már reggel is! ApaMackó gyanúsan nézett rám, összevonta a szemöldökét, de nem szólt (még) semmit. Délután kettőkor már szinte elviselhetetlen volt, és sóhajtozásomra az utolsó lökést kiskamasz Medvebocs adta meg:
- Megértelek Anya, én MINDIG kívánom az édességet!

Amikor késő délután kisomfordáltam a konyhába, ApaMackó utánam jött, és kamaszos vigyorral a fülembe súgta:
- Csak nem újabb trónörökösünk lesz?
- NEM! Csak édeset ennék, de nagyon!
- Huhhh, megkönnyebbültem. Akkor smarnit kérünk, jóóóó?!!!

Szerintem mindenkinek van receptje a nagymamájától. Ugyan nemzeti eledelnek számít (úgy mint a beigli), de nincs két egyforma recept. Nekem, pont ez tetszik, hiszen ahányan vagyunk, annyi félék vagyunk, és ételeink is különbözőek.
Ez adja a világ (és a konyhák) sokszínüségét.

Íme az én drága nagyikám receptje, kicsit modernizálva:
(A krémsajt képviseli a modern vonalat :-))

30 dkg búzadara
10 dkg finomliszt
10 dkg cukor
3 ek méz
8 dkg apró mazsola
1 narancs reszelt héja
1 csipet fahéj
1 tk vanília kivonat, vagy 4 vaníliás cukor
80 gr tejszínes krémsajt (sajnos csak ennyi volt itthon)
2 tojás sárgája
fehérjéje habnak felverve

Mindezt összekeverem, és tekintettel a nagy mennyiségre a sütőben sütöm meg. 160 C fokon, kb. 15 perc. Félidőben összevágom apróra és átforgatom. Nem kell nagyon kiszárítani, bár ez is izlés kérdése. Házi baracklekvárral kínáltam.

2010. március 20.

Saláta a pórult járt kiskakas húsával

Coq au vin készítése során egy ízes levest kell főzni, felhasználva a kokas olyan részeit is, amelyek nem kerülnek bele a főételbe. A maradékhasznosítás egyik legpraktikusabb formája a saláta. A megfőtt húst leválasztottam a csontokról (ezeket a szomszéd kutyus kapta), és erre a finom saláta alapra téve ettük. Hatalmas adagot evett mindenki, finom, könnyű, egészséges vacsora volt.

Salátához:
1 kisebb fej kínai kel
1 jégsaláta
1 sárga kaliforniai paprika
1 piros kaliforniai paprika
1 savanykás zöld héjú alma
néhány marék pirított dió
friss kapor ízlés szerint
az öntethez: oliva olaj, rózsabors, citromlé, frissen facsart narancslé

Néhány szelet teljes kiőrlésű bagett szeletkével ettük.

2010. március 18.

Sütőtökös fügés csiga kalács - húsvéti főpróba

Lassan jár a csiga-biga,
Táskájában eleség.
Várja otthon lánya, fia,
Csiga-biga feleség.


Legkisebb mackólánykával járunk Manótornára. Ott szoktuk énekelni ezt a kedves kis dalocskát. A táskájában csiga eleség bizony a pasimacik ozsonnája, ami lévén édes, mindig nagy siker.

Mi is került bele?
200 gr rozsliszt
500 gr finomliszt
2 ek sikér
2 ek rumaroma
100 ml író
150 gr joghurt
150 gr sütőtök
150 gr porcukor
2 tojás
5 dkg vaj
25 gr friss élesztő
csipet aszkorbinsav

A végén tesszük bele:
3 ek kakaópor
5 dkg aszalt mini füge
3-4 ek mák

150 ml tejszín

Kakaó, füge és mák kivételével kidagasztom a tésztát. Nagyon lágy tésztát készítek. Megkelesztem. 3 részre szedem:
Az első harmadba beledagasztok még 3 ek. kakaóport.
A második részbe beledagasztok 5 dkg aszalt minifügét még minibbre vágva.
A harmadik harmadba 3-4 evőkanál darált mákot keverek bele, amennyit felvesz.

Mindhármat kinyújtom, egymásra fektetem, feltekerem úgy, hogy a csiga fejének egy kis tészta kilógjon az alján. Sütés előtt inkább bálnára emlékeztet :-). 180 C fokos sütőben majd' egy órát sütöm. A vége előtt 5 perccel tejszínnel (150 ml) jó alaposan nyakon öntöm, megkenegetem. Felszeletelve már igazi csiga-biga kerekedett belőle.
(Nem is volt olyan bonyolult megformázni...)

2010. március 16.

Sütőtökös bagett

Utolsó sütőtökünkből született. Sajnos vége a szezonnak. Sebaj, jönnek a tavaszi, friss, zsenge zöldségek!

Hozzávalók.

60 gr oliva olaj
150 gr sütőtök
200 gr. teljes kiőrlésű tönköly búza liszt
200 gr. rozsliszt
250 gr finomliszt
150 gr rétesliszt
2 csipet aszkorbinsav
1 tk só
1 ek barna cukor
1 ek sikér
1 cm friss gyömbér reszelve
25 gr friss élesztő 100 ml langyos vízben feloldva
250 ml sárgarépalé
200 gr öregtészta

A hozzávalókat kenyérsütő gépben kidagasztottam, kelesztettem. Formázás előtt levettem belőle 200 gr öregtésztát. Mivel nagyon szeretjük a bagettet, ezt formáztam belőle. 200 C fokon kb. 20-25 perc alatt sült meg.


2010. március 15.

Angol reggeli egészségesen


Vasárnaponként kényelmesen, lassan, és nagyon finomakat szoktunk reggelizni. Közben jókat beszélgetünk, tervezgetjük a napot.
Amikor házasságunk hajnalán Angliában túráztunk, sokszor ettünk klasszikus angol (nagyon laktató) reggeliket. Energia tartalma kitartott egész nap, pedig a túrákon nem volt megállás. Akkor még fiatalok voltunk és erősek :-) így bírtuk.

Az évek során elhagytam belőle a sok egészségtelen dolgot, így a jó kis zsírtól fröcsögő debreceni kolbászt (ma már nem bírja a gyomrunk), a szalonnát, a babbal pedig eleve nem vagyok jó viszonyban.

Előveszem a két legnagyobb serpenyőmet. Az egyikbe mennek a párolandó zöldségek: sárgarépa, gomba, szinte mindig a főszerepet kapják. :-) A statiszták viszont sorban állnak a castinghoz: vastagra szelt cékla vagy karalábé, vagy félbe vágott egybe főtt krumpli, néha fehér répa is. Mi nagyon szeretjük a fehérrépát párolva. Melléjük dobok 1-2 gerezd fokhagymát is, hogy az olaj átvegye az ízét. (Ha hússal esszük, akkor a kolbászkák vagy a virslik is itt landolnak. Bár ez egyre ritkább.)
A zöldségeket nagy lángon hirtelen pirongatom. Azt szeretem, amikor belül még ropogós, de a külseje már megsült.

A másik serpenyőmben olyan tojást készítek, amit a kis mackók aznap reggel megszavaznak. Akár tükörtojást, akár a rántotta bármely formája nyerő náluk. Most a hagymás tojásrántottára esett a választásuk.
Igyekszem évszaktól függően friss salátával, teljes kiőrlésű kenyérrel (ez ma már alap a konyhámban) kínálni.


2010. március 14.

A kiskakas gyémánt félkrajcárja

Volt a világon egy őstermelő szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Egész álló nap a szemétben kapirgált a kiskakas, egyszer talált egy gyémánt félkrajcárt. Arra megy a török császár. Meglátja a kis kakasnál a félkrajcárt, azt mondja neki:
- Kis kakas, add nekem a gyémánt félkrajcárodat.
- Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak.

A török császár megmérgesedett, erővel elvette tőle, hazavitte, betette a kincseskamrájába. A kis kakas igen megharagudott, felszállott a kerítés tetejére, elkezdett kiabálni:
- Kukuriku, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!
A török császár, csak hogy ne hallja, bement a palotába, de akkor meg a kis kakas az ablakába repült, onnan kiabálta:
- Kukuriku, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!

Megharagudott erre a török császár.
- Eredj te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd bele a kútba.
A szolgáló megfogta, s belé vetette a török császár legszebb kútjába a kis kakast. Ez a kút arról volt nevezetes, hogy a világ legfinomabb borát adta minden nap.
A kis kakas elkedett kiabálni a kútban:
- Szídd fel begyem, a sok bort, szídd fel begyem a sok bort!
Arra a begye mind felszítta a bort a kútból. Erőre kapott tőle a kis kakas, felszállott a török császár ablakába, s még hangosabban kiabált:
- Kukuriku, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!

A török császár most már igazán megmérgesedett. Mondja a szolgálójának:
- Eredj te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé az égő kemencébe azt a kis kakast. A szolgáló igen csak megsajnálta a kis kakast, megfogta, s belé vetette a török császár harmadik kemencéjébe.
A kis kakas elkezdett kiabálni:
- Ereszd ki, begyem, a sok bort, hadd oltsa el a tüzet! Ereszd ki, begyem, a sok bort, hadd oltsa el a tüzet!
Erre a begye mind kieresztette a sok bort, s eloltotta vele a tüzet.
A lángja alig pislákolt, egyet egyet lobbant még, de parazsa három álló napon keresztül oly' nagy meleget adott, hogy szép barnára sütötte a kis kakast.
Negyed nap azt mondja a török császár a szolgálójának.
- Eredj te szolgáló, nézd meg mi van azzal a szemtelen kis kakassal, már vagy három napja nem hallom a kiabálását.
Megy a szolgáló a kemencéhez, nézi, nézi a kis kakast, megforgatja, meglapogatja, megpirongatja de csak nem akart életre kelni. Szalad a török császárhoz, jelenteni a hírt.
- No, szolgáló, tálald fel nekem ebédre, azt a szemtelen kis kakast!

Összefutottak a császári udvar főszakácsai, a szakácsok legnagyobbika a messzi Frank honból érkezett. A francia szakács így szólott a többieknek.
- Ne magába adjuk ezt a szegény kis kakast, tegyünk mellé burgundi garnírungot. Nosza, szaladtak is a kukták, hozták a szalonnát, gombát, hagymát. Összepirongatták, fényesítették, sűrítették, a kis kakas köré öntötték. Ropogós, frissen sült kenyér helyet, krumplipürével tálalták a császárnak.

Ette, ette a török császár, de csak nem boldogult vele. A kis kakas húsa bizony száraz volt, fujtós és rágós, amelyen se a borban pácolódás, se a konfitálás nem segített. Meg is feküdte a török császár hatalmas pocakját. Hánykolódott az ágyában egész éjszaka, sehogy sem jött álom a szemére. Mikor pirkadatkor elszenderült, álmában hallotta a kis kakas kiabálását.
- Kukuriku, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!

Napokig búsálódott a török császár. Azt mondta a szolgálójának:
- Eredj te szolgáló, fogd meg a gyémánt félkrajcárt és még szedjél össze hozzá annyit, amennyit a kis kakas bendőjébe tudnál tömni. Vidd el annak a szegény gazdasszonynak, bizonyosan hiányzik neki a kis kakasa.

Természetesen a mese pozitív vége csak kötelező mesei elem, a zord valóság sajnos egészen más:
Így járt a kis kakas, és -bár nem vagyunk török császárok- így jártunk mi is. A termelő néni akitől vásároltam, megesküdött, hogy ez egy alig másfél éves kis kakas. Szerintem legalább 3 éves lehetett, mert a világ legjobb (!) receptje sem tudta a húsát puhulásra bírni. 
Mi ebből a tanulság? Én, mint a mese krónikása és a török császár főszakácsa elhatároztam: SOHA TÖBBET NEM VÁSÁROLOK ENNÉL A NÉNINÉL  semmit.
Ez pedig nem olyan szép végkifejlet, mint a mesében....
Vajon jó üzletet csinált?

Az eredeti receptek a Bűvös szakácson, Gabojszánál, Ízbolygónál, Malackarajon,  Ha bolond ne szedd le blogokon. Élő kokas képei innen, és innen.

2010. március 12.

Kaporhab - kiegészítő egy előételhez




A recept eredetileg a Finomániáról származik, Gál Zsolt vezetésével ott, kapribogyóval készült.
Én azonban kaporral készítettem, mivel ezt mi jobban szeretjük. Az arányokon is módosítottam egy picikét.

Hozzávalók:

2 nagy csokor kapor (vagy fejenként 1 ek fagyasztott kapor)
1 db lime
1 tk olivaolaj
 porcukor ízlés szerint,
1 ek vodka

tejszínhab (elegendő 1 dl-ből felvert mennyiség)
Így készítettem el:
Kaprot felvágtam, hozzákevertem a lime reszelt héját, pár cseppet is a levéből, olíva olajat, icipici sót, a vodkát. A tejszínhabot a cukorral felvertem, de vigyáztam, hogy ne legyen nagyon édes. Óvatosan belekevertem a kaport. A vodka bár íztelen, alkoholtartalma könnyűvé teszi a habot, így sokkal finomabb lett. Tálalás előtt közvetlenül kell elkészíteni, de csak öt percet igényel.

Nagyon finom kiegészítője bármilyen hal ételnek, mi NagyiMaci születésnapi vacsoráján előételhez ettük, a lazac szeleteket nem én pácoltam (bár ez is izgalmas lett volna), már füstölve, konyhakészen vásároltam.

2010. március 11.

Sütőtökös - sárgarépás felfújt

Utolsó sütőtökeink egyike végezte tegnap a sütőben. Mivel nagyon gyorsan felmelegedett az időjárás, a hideg speizunk is melegebbre "kapcsolt", ami az ott tárolt zöldségeken is látszik.
Ezért a napokban feldolgozom a még elfekvő készleteinket, így került sor ismét erre a csodálatos növényre! Mivel korábban is volt már utalás arra, hogy egyik kedvencem a sütőtök, ezért ne csodálkozzatok, hogy újabb recept varázsolódott belőle. Szólok előre, lesz még más is....
A recept végtelenül egyszerű, szerintem némi módosítással babáknak is elkészíthető, illetve 10 hónapos kortól bátran adható a csöppségeknek.

Szükségünk van hozzá:
30-30 dkg sárgarépára-sütőtökre (előre sütőben megsütve) egyenlő arányban
20 dkg lágy ízű reszelt sajtra, pl. eidami, trappista, tilsiter stb.
25 dkg mascarpone vagy házilag készített krémsajt.
3 tojás
1 csomag leveles tészta
fűszerek:
csipet fahéj, zsálya, só, friss petrezselyem

Elkészül 5 lépésben:

  1. A leveles tésztát kinyújtom, kibélelem vele a kerek tortaformát. (A sütőpapírt aláteszem, hogy egyszerűbb legyen majd a mosogatás :-))

  2. A sárgarépát lereszelem.

  3. Összekeverem a sült sütőtökkel, a krémsajttal, a tojásokkal, és a reszelt sajt felével.

  4. Fűszerezem, kóstolgatom, ráöntöm a tésztára, tetejét a maradék tésztacsíkokkal és reszelt sajttal befedem.

  5. Megsütöm. 185 C fokos sütőben kb. 50-60 perc alatt készül el.
Kép nincs, mert nagyon gyorsan elfogyott.

Sütőtökös ételeim még:
- sütőtökleves
- lasagne
- sütőtökös kenyér jön,jön!

2010. március 7.

Egy gasztrobloggerhez méltatlan recept

mondhatnátok. Talán igazatok is lenne. A történet főszereplői ismét kismackóim. A másnapi sportversenyük előtt az edző kiadta: szénhidrátban gazdag vacsora legyen, mert az energiát ad másnapra.
Gasztro-blogger anya beindul, sorolja a finomabbnál finomabb ételeket.
- Mit ennétek kincseim, 3 sajtos pizzát, felfújtat, sajttortát, spenót tortát....?
Négy szomorú szempár néz rám értetlenül.
- Anya, nem lehetne egyszer egy sima sajtos-tejfölös tészta?
Kicsit csalódott vagyok, mert ennél azért jobb válaszra számítottam. Aztán meggyőznek:
- Anya, hidd el, mi ezt szeretjük a legjobban!
A végső érv pedig végképp megdönthetetlennek bizonyult:
- Az edzőnk is ezt csinál ma este vacsorára kis Marcinak! (a kisfiának)

Igen, van ilyen is. Vannak olyan esték, de akár hetek is, amikor nem kell csuda dolgokat alkotni, a legegyszerűbb étel esik a legjobban. Megfőztem, lereszeltem, rátettem, megettük. Fotó nincs, ez az étel nem méltó a megörökítésre.

2010. március 4.

Krémsajt házilag: gyorsan, olcsón

Sokan "megénekelték" már, a módszerek között van bonyolultabb, egyszerűbb is. Én a sajátomat adom közre, remélem hasznos lesz. Mivel időben mindig szűkösen állok, ezért a leggyorsabb módszert írom le.

Hozzávalók:
1 db 20%-os tejfölt,
egy magas lábost,
egy tiszta pelenka / muszlinkendő,
egy fakanál.
A pelust nedvesítsd meg, öntsd bele a tejfölt (ne keverd össze, csak ütögesd ki a dobozából), kösd rá a fakanálra és csöpögtesd egy éjszakát.

Másnap LÁGY sajtod lesz, a lábasban a kicsepegett író, ami nagyon finom kenyerekbe, így az sem vész kárba!

Ha keményebb sajtra vágysz, keverj hozzá egy csapot mokkáskanál sót és a kívánt fűszereket, jól keverd össze. A só segít a további író távozásában. (Ne tégy bele több sót, mert könnyel elsózhatod, élvezhetetlen lesz.) További egy éjszakát lógasd :-) Másnap egy keményebb, ám csuda finom sajtod lesz. Legalább egy hétig eláll üvegtányérkában, olivaolajban akár hónapokig is!

Még gyorsabb változata, ha tudod előre, hogy sós ételbe lesz szükséged a sajtra:
A 20 %-os tejfölbe egy csapott teáskanál sót keverj el benne. Nedves pelenkára, muszlinkendőben egy éjszaka alatt kicsepeg. Másnap már ehető is a friss sajtod.

Felhasználási javaslatok:
- marscarpone helyet bármibe (a sótlan verziót édességekbe is teheted)
- tésztákra
- kenyérre kenve
- ízesítheted bármilyen friss zöld fűszerrel, fokhagymával, paprikával, de sült sütőtökkel, reszelt sárgarépával, szardíniával kikeverve sem utolsó!

Babáknak sütőtökkel, sárgarépával, tonhallal, nagyon finom reggeli-uzsonna.

Miért éri meg szöszmötölni vele? Mert nincs benne adalékanyag, tartósító, ömlesztősó (ez utóbbi kivonja a kalciumot a szervezetünkből, ezért a legtöbb bolti sajt önbecsapás) és olcsóbb is.

Nagyon érdekelt, hogy vajon tényleg megéri-e házilag készíteni, ezért megnéztem, mennyibe is kerül nekem, összevetve a készen kapható termékekkel.
Egy 20%-os tejföl 375 gr, ára 180-220 Ft között változik. Ebből kb. 250 gr sajt lesz. Ha a drágább tejfölből készítem, akkor 220 Ft.
A krémsajtok ára:
Creme Bonjour (200 gr) 460 Ft-tól
Milli vajkrém (220 gr) 300 Ft-tól
Camping tömlős ömlesztett tejszínes sajt (125 gr, tehát ebből 2-t kell vennünk) 2 * 189 Ft-tól
Medve natúr ömlesztett, tömlős, natúr (125 gr, tehát ebből 2-t kell vennünk) 2 * 215 Ft-tól
Mascarpone 250 gr szarvasi 529 Ft-tól
Mascarpone 250 gr LIDL-nél 389 Ft, ha jól emlékszem.

Nem sorolom tovább. Szerintem nagyon rövid számolgatás után kiderül, megéri naponta 5 percet foglalkozni vele. Higgyétek el, nem több.

2010. március 3.

Panino alla mediterranea

Mediterrán zsemle. Jó, jó rendben hívhatjuk focaccianak is ha valakinek így jobban tetszik. De én most zsemlét formáztam a tésztából, mert a katicabogárkáimhoz az illett. :-) és az olivabogyó "visszaköszön" mindkét ételben, no és így szebben tudtam szervírozni Mackófalva aprajának a reggelit. Ráadásul így sokkal hamarabb meg is sült.

No de lássuk a medvét, azaz a hozzávalókat:

300 gr finomliszt
200 gr rozsliszt
50 gr kölespehely (elhagyható)
250 gr öregtészta
60 gr fekete olivabogyó (apróra vágva)
3 ek pesto
6 ek oliva olaj (paradicsomos volt, de a sima is tökéletes)
3 ek aszalt paradicsom (ennek az olaját használtam fel)
1 ek szejtán (sikér)
5 ek burgonyapehely
1 tk só
1 késhegynyi aszkorbinsav
25 gr friss élesztő
1,5 dl kefír
2 dl hidegvíz

A fentieket a dagasztógépbe dobálom. Miután kidagasztottam, kelesztem. Formázás előtt leveszek belőle 200 gramm tésztát, ebből lesz a másnapi öregtészta. Így már nem olyan gigantikus mennyiség, ugye?
Olajos kézzel zsemléket formázok belőle, éles késsel hosszában bemetszem, egy picike sajtcsíkot teszek bele, valamilyen zsíros sajtból. A legfinomabb a cheddar, de egy jó eidami is megteszi természetesen.

Nagyon vízgőzős sütőben 185 C fokon kb. 20 percig sütöm.


2010. március 2.

Bogarak a tányéromon :-)

Reggel, valami furcsa, szürkés színű, katicára emlékeztető, túlságosan nagyra nőtt bogarak mászkáltak a konyhánkban.... brrr, ez a mondat elég rosszul hangzik egy gasztro blog bevezetőjeként!
Az eredeti ötletet valahol Chili és Vaníliánál olvastam. Minden elfogultság és nagyképűség nélkül mondom, hogy  nekem kicsit nehezebb dolgom van mint neki, hiszen nem okos felnőtteknek készítek egészséges reggelit, hanem érzelmekkel, színekkel és ízekkel operáló gyerkőcöknek. Ezért elő kellett vennem a kreatív énemet és továbbgondoltam a receptet, no és kihagytam belőle az alkoholt (sajnos... :-)).
A gyerekek általában két esetben eszik meg az ételeket:
- ha szép, tetszetős a külseje
- csokis, vagyis édes és finom :-)
Most, a szép, tetszetős külső megoldást választottam.

Örök dillema az egészséges, változatos reggeli. Hétvégén van lehetőség kreatívkodni, mire a fiúk megterítettek én megalkottam ezeket a fránya bogárkákat:




Hozzávalók:
2 db olajos hering konzerv,
1/2 lime leve
1 evőkanál házi krémsajt
frissen őrölt rózsabors
rozmaring
olivabogyókrém

olivabogyó, piros paprika
1 nagy érett avokadó

Mit kutyultam belőle?
A házi krémsajt helyettesíthető bármely bolti tejszínes krémsajttal is, ám szerintem finomabb és olcsóbb házilag készíteni, ráadásul nem egy ördöngösség. Recept itt.
A hering konzerveket lecsöpögtettem az olajtól. Addig alaposan megmostam az avokadó héját, félbevágtam, rögtön rácsepegtettem pár csepp lime-t, hogy ne barnuljon meg. Eltávolítottam a magját, majd a feleket további felekre vágtam. A héját ekkor húztam le, óvatosan késsel, így megmaradt a szép ovális alakja. 
Tányérre fektettem, minden szeletet megkentem pár csepp lime levével.
A halat egy tálban összekevertem annyi kémsajttal, hogy könnyen keverhető legyen, ha jól emlékszem 2 evőkanál elég volt. Picit borsoztam, olivakrémmel és rozmaringgal fűszereztem. Nekem elég sós a halkonzerv, de ez ízlés kérdése természetesen, bátran sózható ha valaki kívánja.
Evőkanál segítségével megformáztam a bogárkák testét, és fekete olivabogyó karikákkal és piros paprikákkal megalkottam a katicákat.

A siker leírhatatlan volt, Mackó Di annyit evett, hogy a végén féltünk, rosszul lesz.... (nem lett :-))
Saját készítésű, olaszos ízesítésű zsemlét kínáltam hozzá, recept holnap.

2010. február 28.

Marokkói édes kuszkusz

Pasimacik edzés után beestek az ajtón. Szó szerint :-) A földön ülve, fáradtan, csapzottan az első kérdésük volt: "Anya, mi lesz a vacsora?"
Azonnal megszólalt bennem a vészharang: valamit gyorsan még csinálnom kell, mert nem lesz elég az eredetileg szánt főétel.
Mire kipakoltak, kezet mostak és asztalhoz jöttek már készen is volt ez a mennyi finomság! Hihetetlenül gyors, egyszerű és nagyon finom.

Mi is került bele?
250 gr kuszkusz
40 gr pisztácia (sótlan, pucolt)
40 gr fenyőmag
40 gr mandula (héj nélküli)
40 gr aszalt sárgabarack
60 gr aszalt füge (azért ennyi, mert elmértem, de mi annyira szeretjük, hogy még többet is meg tudtunk volna enni belőle!)
2 ek méz
1/2 citrom leve és reszelt héja
2 tk mentaszósz
20 gr olaj (vagy vaj)
fahéj, meleg tej izlés szerint

Villámgyorsan a magokat összeöntöttem, betettem egy serpenyőbe a főzőlapra. Néha kevertem rajta, hogy minden oldaluk megpiruljon. Közben hajszál vékonyra felvágtam az aszalt gyümölcsöt (de csak azért hajszál vékonyra, mert imádom, hogy a kedvenc késem milyen jó éles :-)).
A kuszkuszt és az aszalt gyümölcsöt beleöntöttem egy tálba. Felforraltam 250 ml vizet (a folyadék u. annyi legyen súlyra, mint a kuszkuszé) gyorsan beletettem: a mézet, mentaszószt, citrom levét és reszelt héját, narancskivonatot, valamint az olajat. Ráöntöttem a kuszkuszra, szorosan lefedtem. Mire megettük a főételt (kb. 10 perc) megpuhult a kuszkusz is. A magokat késes aprítóban nagyon durvára daráltam.
Tálalásnál rászórtam fahéjat, a magokat és meleg tejjel kínáltam. Mindenki maga ízlése szerint édesítheti tovább, bár szerintem ennyi méz a gyümölcsökkel elegendő.

Hatalmas sikere volt :-)

Az eredeti receptet az Egy falat Marokkó című könyvben olvashatjátok. Én azonban egy kicsit átalakítottam, kevesebb olajat/vajat használtam, ám sokkal több aszalt gyümölcsöt, és ez bizony előnyére vált. A mentaszósz is az én újításom, nem kell belőle túl sok, de határozottan jót tett neki.
Remélem nektek is fog ízleni, nálunk bizonyosan lesz ismétlés annyira izlett mindenkinek.

2010. február 24.

Alapreceptek - narancskivonat házilag

Vannak ízek, amikkel nem tudok betelni. Ilyen, az enyhe narancs íz a süteményekben, amik csak a háttérben, óvatosan kúsznak be az ízek kavalkádjába, de teljesen elvarázsolnak és selymesen teljessé teszik a süteményt. (hűűű, micsoda költői kép... :-))
Mindig bosszantott, hogy csak telente, narancsszezonban tudok a sütibe tenni narancslét vagy a reszelt héját. Nagymamám a héját vékonyan lehámozta és lecukrozta, így tartósította. Nos, én egy picit gyorsabb módszert választottam, lereszelem a héját és cukrot szórok rá. Korlátlanul eláll.
Kismackók már tudják, mielőtt lehámoznák a narancsot, le kell reszelni a héját. Csak szólnak, hogy a konyhapulton vár egy újabb adag. :-) Egy üvegben gyűjtögetem.

Szinte minden mákos sütimbe teszek belőle, de jó szolgálatot tesz a sütőtök mellett is, és egy sima csokis keksznél sem haszontalan.
Amilyen nagy rajongója vagyok, múltkor a délutáni cappuccinomba is tettem egy mokkáskanálnyit. Hmmm, a fekete teába is finom.... tudod, kapható is ilyen, Lady Gray a kék dobozos...
Sorolhatnám még az ötleteket.