2010. május 13.

Zsúrkenyér teljes kiőrlésű lisztből

Mitől más ez a kenyér, mint a többi? Szerintem nincs két egyforma kenyér (leglábbis nálam :-)), de ez tényleg kicsit más. Ebben vaj és tej van, valamint vagy főtt burgonya, vagy (mint nálam is) burgonya pehely. Ettől hihetetlenül könnyű lesz a tésztája.
Természetesen ezt is teljes kiőrlésű lisztből készítettem, ugyanolyan lágy, szellős, könnyű lett a tésztája, mintha csak fehérlisztből született volna!

Első lépésként:
- 1 dl langyos tejet
- 1 ek mézet
- 2,5 dkg elmorzsolt élesztőt
felfuttatok.

Jöhetnek a többi hozzávalók:
5 dkg vajat felolvasztok,
20 dkg teljes kiőrlésű rozslisztet
20 dkg teljes kiőrlésű búzalisztet
20 dkg simalisztet (búza)
20 dkg öregtésztát
3 dkg burgonyapelyhet
2 dkg búzakorpát
1 tk sót
1 késhegynyi aszkorbinsavat

beleteszek a kenyérsütő üstjébe. Lassan, a száraz hozzávalókat összekeverem, fontos, hogy jól elkeveredjenek. Ez kb. 2-3 perc. Utána, lassan hozzáadom a folyékony hozzávalókat. A felfutott élesztőt lassan hozzácsurgatom, ügyelve arra, hogy mindenhová egyenletesen jusson, majd további kb. 3,5-4 dl langyos tejet adok hozzá.
Már javában keveri a gép a tésztát, amikor eszembe jut, hogy van egy kis maradék medvehagyma a hűtőben, kb. 10-15 levélke lehetett, nem több. Előkapom és ollóval gyorsan "beleszabom" a tésztában.

Ha teljes kiőrlésű liszttel dolgozunk, sokkal több folyadékot fog felvenni. Érdemes arra is figyelni, hogy kelés közben is vesz fel folyadékot, így esetleg kissé kiszáradhat a tésztánk, ha az elején kevés folyadékot adagoltunk. Mindig lágy tésztát készítsünk, akkor nem lesz száraz a kenyerünk.
Folyamatosan figyelem a tésztát, vigyázva adagolom a tejet, ügyelve arra,  ne legyen túl ragacsos a tészta.

Hagyom duplájára kelni. (huh, majdnem elfelejtettem levenni belőle a következő öregtésztát! - pótlom :-)) Praktikus okokból -picit lisztezett deszkán- hosszúkás kenyérkéket formázom belőle. A sütőlemezen még egyszer megpihen egy félórácskát. Tetejét megszórom egy pici liszttel. 185 C fokos sütőben kb. 25-30 percig sütöm, amíg szép barna nem lesz a teteje. Ennek a kenyérnek nem kong az alja, mert annyira puha, finom omlós a tésztája, hogy nem lesz kemény kérge.