Padlizsán legyező

Ez egy hihetetlen egyszerű recept, ám nagyon mutatós és nem utolsó sorban finom. Tulajdonképpen fantáziánk szerint szabadon variálható a fűszerezése. Én most egy keleti fűszerezési módot írok le, de készítettem már "mediterrán" ízvilággal is. Nagyon szeretem pici kakukkfű és oregano keverékével is, de pl. édesanyám az "ízvarázs" bolti fűszert teszi rá, úgy is nagyon finom.

Ha nincs friss paradicsomunk, akkor télen nagyon vékonyan megkenhetjük sürített paradicsommal (ez esetben a fűszereket előbb keverjük bele a paradicsomsürítménybe).

Érdemesebb zsírosabb, öregebb, száraz sajtot választani pl. paranyicát, mert az nem folyik szét a sütés során. Nem szép, ha mindent elborít a sajt, amikor kivesszük a sütőből.

Lehet köret, lehet főétel. Attól függően ki mennyire húsfüggő. Elég laktató, ezért személyenként egy nagyobbacska padlizsánnal lehet számolni. A trükk tulajdonképpen a formázásban van, hiszen legyező formájúra metszük be a padlizsánokat, hosszában.

Hozzávalók:

személyenként 1 nagyobb padlizsán

kb. 5 dkg ízesebb sajt / padlizsán (legjobb a füstölt sajt)

1- 2 db paradicsom  / padlizsán

pici só, fűszerek ízlés szerint (most ZATAR arab fűszerkeveréket használtam)

Elkészítése:

A padlizsánokat hosszában bemetszem úgy, hogy kb. 4-5 "emelet" keletkezzék. A zöld csumája tartja össze a szeletkéket, vigyázzunk, nehogy nagyon bevágjuk, mert akkor szétesik a művünk. Besózom, hagyom állni egy órát. Mikor kicsepegett a leve, jól átmosom, nehogy sós maradjon és a kesernyés lé sem szükséges...

Fűszerezem a legyezőket. Egyenletesen elkenem a fűszerkeveréket, hogy mindenhová jusson. A paradicsomot nagyon vékonyra vágom, és a sajtszeletekkel együtt úgy teszem be az emeletekbe, hogy ne csússzon ki.

A tepsibe vagy nagyon szorosan egymás mellé teszem, hogy ne legyen helyük elcsúszni, vagy más zöldségekkel sütöm együtt, amiket éknek és támasztóknak használok. (pl. negyedelt krumpli, sárgarépa stb.)

Pici vizet töltött alá, fóliával letakarom, kb. 40 percet sütöm így, majd a végén még 10 percet fólia nélkül.

A fotókért elnézést kérek, ApaMackó készítette, mert nekem el kellett mennem otthonról. (No nem mintha az én fotóim olyan szuperek lennének... :-))) Azért egy pasimacinak mégiscsak a végeredmény a fontos, nem a dokumentálás.

A padlizsán mellett egy bájos nyuszicomb pihen, amelyről lesz még szó itt a blogon! Jön, jön, jön! Vörösboros konfitált nyúlcomb.