2010. május 1.

Karalábé főzelék egészségesen, avagy indul a reformkonyha

Évek óta keresem, kutatom, hogyan tudnám egészségesebbre varázsolni a mindennapi ételeinket. Nem szeretnék egyik szélsőséges irányzat mellett sem voksolni. Imádom a vegetáriánus ételeket, amint látjátok teljes kiőrlésű liszt nélkül nálunk nem készül péksütemény/kenyér sem. Mégsem szeretnék elköteleződni egyik irányzatnál sem, mert véleményem szerint a mértékletesség, az arany középút lehet a megoldás.
Mivel három pasimacival élek együtt, így a húsról nem lehet lemondani. Viszont a zsíros húsokról, a nehéz marhákról igen. Ezért nálam csak szárnyasokat, halakat, nagyon ritkán bárányt és nyuszit láthatsz.
(Találós kérdés: szerintetek férj mit rendel egy tisztességes magyaros kisvendéglőben?:-))

A blogomban elindítom az egészség-vonalat. Lesz egy cimke (egészséges receptek), amely alatt megtaláljátok majd azokat az ételeket, amiket mindannyian ismerünk, szeretünk. Szeretném bemutatni, hogy egy icipici odafigyeléssel hogyan lehet ezeket úgy elkészíteni, hogy akár allergiások is ehessék, és kevésbé megterhelőek legyenek számunkra. Csökkentem az energia tartalmat, a cukor mennyiségét, és a lisztekkel is csínyján bánok majd. Az elkészítését lépésről-lépésre fogom leírni.
Meggyőződésem, hogy aki gasztro blogot olvas vagy ír, már minőségi konyhát is vezet, tehát eljutott odáig, hogy nem mindegy neki, mi kerül a tányérjába. Odafigyel arra, mit (és mivel! - erről még lesz szó a későbbiekben) és főleg milyen minőségben eszik. Ezért is szeretném, ha ezzel az aprósággal hozzájárulhatnék mindannyiunk egészségéhez.


Miért nem hagyományosan készítem a főzeléket? Mert a rántás egészségtelen (de finom :-)). Olaj vagy zsír és hozzá a liszt. Gondolom (rajtam kívül) mindenki tud rántást készíteni :-). Ha azt nem is, habarni mindenki tud. Ugye a habarás az, amikor a tejfölben csomómentesre keverjük a lisztet és azzal főzzük a kellő sűrűségűre kedvenc főzelékünket. Majd ízesítjük cukorral, ecettel, jó esetben citromlével. Mi a baj(om) ezzel? A cukor. Ma már mindenben (nézzétek csak meg a felvágottak összetevőit!) cukor van. Csökkentenünk kell a bevitelét, mert ezzel csökkentjük egyrészt az elhízás lehetőségét, másrészt az allergia, candidiasis kialakulását.

Elsőként a karalábé főzelék receptjét írom le, hiszen a zsenge karalábénak most van a szezonja.

Hozzávalók (nagycsaládos adag:-):
2 nagy fej vöröshagyma
6 ek olaj (lehetőleg oliva olaj)
5 gerezd fokhagyma
csipet só (izlés szerint)
5 nagy fej karalábé
2 dl tejszín
1 csomag friss kapor
1 csomag friss petrezselyem
1 csomag friss lestyán
(de: bármilyen friss fűszernövény lehet, amit szeretünk)

Nagyon apróra vágom a hagymát és olajon, fedő alatt megpárolom. A karalábékat és a fokhagymát is apróra vágom és megpárolom. (Nem főzöm!) A főzésnél kioldódnak az értékes ásványi anyagok, vitaminok. Párolásnál viszont benne marad a zöldségben, ráadásul az íze is sokkal finomabb lesz. Amikor elég puhának találom, ráöntöm a tejszínt, és előveszem a botmixert. A főzeléknek kb. a 1/4-ét kiveszem, a botmixerrel pürésítem. Tehát, itt van a lényeg, nem liszttel sűrítem, hanem saját anyagával! Visszakanalazom a pürét, ha szükséges, még adok hozzá tejszínt. Továbbiakban csak egy percig melegítem, nem igazán forralom. Elzárom a főzőlapot. Hagyom állni egy órát. Ekkor lehűl kb. 80 C fokra. A fűszernövényeket ekkor nagyon apróra vágom és belekeverem.
A fűszereknövények akkor őrzik meg értéküket, ha nem forraljuk, főzzük. Így minden értékes ásványi anyag és vitamin benne marad.
A főzeléknek a sok (hangsúlyozom a sok) fűszernövény adja meg a friss tavaszi ízét. Nem kell cukor és citrom sem hozzá, egyszerűen nem hiányzik.

Próbáljátok ki, várom visszajelzéseteket, nektek hogy izlett.

4 megjegyzés:

jókaja írta...

Találós kérdésedre két lehetséges megfejtés van: hagymás rostélyos vagy pékné csülke :-)

Moha írta...

Ezt a módszert én is szoktam alkalmazni, vagy csak egyszerűen olyan kevés folyadékkal készítek egy főzeléket, hogy ne kelljen sűríteni,csak belekeverem a tejfölt/tejszínt és kész. Én még életemben nem tettem cukrot főzelékbe,ez nálunk nem volt szokás.

Mackómama írta...

Jókaja: a megfejtés marhapörkölt! A csülköt már nem bírná a gyomrunk...
(mondjuk az enyém már a marhapörit sem...)

Moha,
erre mondják, ahány ház annyi szokás :-) de milyen jó szokás elhagyni a sok cukrot, sót és adalékanyagot.

Névtelen írta...

Isteni lett!!! Köszi a receptet! Ajánlom a zabtejszín használatát, úgy nemcsak isteni de még egészségesebb.