Mini mandarinos túrótorták családi koprodukcióban

Mit csinál egy mérnök a konyhában? Általában mosogat a drágám, villanyt-, sütőt-, gépeket szerel. De most övé lett a főszerep! Apamackó ugyanis felvállalta a süti macerás részét. Ez nem más, mint a sütőpapírból 15 db erős gyűrűt alkotott, sőőőt, a tortácska tésztáját kiszúrta és ráillesztette milliméter pontossággal a sütőpapír hengereket! Váááuuu! Komolyan mondom, ez a recept nélküle nem jöhetett volna létre, mert nekem nincs ennyi türelmem...
Tulajdonképpen ez a sütemény nem sértődik meg, ha egy szép nagy tortaformában készül el. De így sokkal gusztusosabb, szebb, és nagyon kedves barátainknak szerettem volna kedveskedni ezzel a finomsággal.

A torta alapja, a tészta:

1 nagy sárgarépa reszelve

1 dl barna cukor

1 db banán turmixolva

1 dl olaj

1/2 cs. sütőpor

3 tojás sárgája

1 dl rozs liszt

1 dl sima liszt

2 dl rétesliszt

só, fahéj, gyömbér, pici mandarin kifacsart leve, ha túl sűrű lenne a tészta.

Mindezt jól összekeverem. Egy nagy sütőlemezt vastagon kivajazok, vizes kézzel elsimítom a tésztát, igyekszem egyenletesen. Fontos a tortácskáknál, hogy ne legyen ferde az alja.

Kb. 20 perc alatt megsül. (Légkeveréssel, 180 C fokon.)

A túrókrémbe a következők kerültek bele:

25 dkg házi krémsajt

25 dkg tehéntúró (25% zsírtartalmú)

1 ek. vanília kivonat

1 narancs héja

4 púpozott tk. zselatin (Horváth Rozi féle)

150 ml mandarin kifacsart leve

6 ek cukor

2 dl tejszín

2 cs. vaníliás cukor

1 cs habfixáló

Tetejére díszitésnek:

1 dl mandarinlé

2 tk zselatin por

1 ek cukor

A túrókrém hozzávalóit összekeverem, kivéve a mandarinlét, a cukrot és a 4 ek. zselatint. Ezeket egy kis lábosba öntöm, lassan megmelegítem. Nem forralom fel, amikor langyosra hűlt, de még nem dermed, habverővel gyorsan a túrókrémhez adom. A kiszaggatott tortatésztára kanalazom, tetejét elsimítom. A hűtőben kb. 1,5-2 óra alatt megköt.

Ekkor kerül a díszítés a tetejére: 2 dl mandarinlét, 2 ek. porcukrot, 3 tk. zselatinport felmelegítek és langyosan a túró réteg tetejére öntöm. Kb. fél óra alatt megdermed.

Tálaláskor színes cukorral díszítem. Kismackók kedvéért csokiforgácsokat is szórok rá, bár szerintem a színes egérkakival sokkal szebb. :-)

Reggeli: lélekmelengető sajtos-diós csigák

Arra ébredni, hogy több mint három napja csak esik... és ráadásul most úgy dübörög a tetőn, hogy még az álmot is kiveri a szememből, nem a legjobb napkezdés.

Ezért arra gondoltam, valami -bensőnket- is átmelengető tartalmas reggelit kell varázsolnom a család asztalára, ellenkező esetben... huhhh, bele se merek gondolni! :-)

Álmosan bekukkantottam a hűtőmbe és ezeket találtam:

2 csomag leveles tészta

1 üvegben pucolt dió (3 marékkal használtam belőle)

1 tálkányi házi krémsajt (20-25 dkg-nyi lehetett)

1 csomag reszelt sajt (20 dkg).

Ez összesen négy. Azt mondják a szakácsok, négy összető elegendő egy jó recepthez. Nos, a végeredmény őket igazolta.

Sütőt bekapcsoltam 180 C fokra.

Leveles tésztát kinyújtottam. A házi krémsajtot (kb. 20-25 dkg lehetett) összekevertem:

csipet sóval

csipet őrölt római köménnyel

2 csipetnyi őrölt gyömbérrel

1 gerezd szétnyomott fokhagymával

3 marék darált dióval.

Ezt rákentem a leveles tésztára. 10-10 dkg reszelt sajtot szórtam a tésztákra. Feltekertem. Kb. 1 cm vastag karikákat vágtam. Sütőpapírra tettem, és kb. 20 perc alatt megsütöttem.

Jó sok paradicsommal ettük. Hmmm, mégiscsak jól indult ez az esős, lehangolós, szürke nap!

Néhány gondolat a kenyérsütésről....2. rész

A kenyér ünnepén ez aktuális is. A múltkori post óta eltelt majd' fél év. Folytatom a témát, kiegészítem néhány akkor csak említés szintjén szerepelt gondolattal. Nézzük a trükköket a jól bevált készítési sorrend szerint.

A dagasztást legtöbbször a kenyérsütő gépre bízom. (De mást nem, mert a szerelemem ma már kihunyt irányában, mert a sütőm sokkal szebben süt!). A legtöbb gép használati utasítása szerint először a nedves hozzávalókat kell beletenni. Lehet, de akkor egy fél éven belül tönkre megy a tömítés, és folyni fog. Ezért én mindig a szárazakat teszem bele. Jól összeforgatom, hogy a cukor, aszkorbinsav, só, pelyhek és lisztek jól összekeveredjenek. Ha már jónak tűnik, jöhetnek a nedvességek. Ráadásul ezzel a módszerrel nagyon jól lehet a folyadék mennyiségét is szabályozni, attól függően, hogy lágyabb, vagy keményebb kenyérre vágyom.

A legjobb kenyér szerintem az öregtésztás módszerrel készül. Nálam mindig teljes kiőrlésű liszttel. Ugyanolyan jól működik, sőt! Az öregtészta készülhet előre, és hűtőben eláll kb. egy hétig is. Ha a hűtőből veszem ki, akkor néhány órával a kenyér bekeverése előtt, hogy szobahőmérségletűre felmelegedjen. Nagyon fontos, hogy akkor kel meg jól a kenyér, ha minden hozzávaló legalább 20-22 C fokos. Ha ennél melegebb, az sem baj. (Azonban arra ügyeljünk, ha túl meleg a tej/víz amiben felfuttatnánk az élesztőt, az ugyanolyan rossz lehet, mint a túl hideg a folyadék.)

Ha valamiért nincs öregtésztám, de van időm, akkor reggel kb. 30 dkg lisztet, élesztőt, tejet, 1 kk cukrot bekeverek, kidagasztom, megkelesztem. Ez kb. 1,5 óra. Mikor Mackólányka aludni megy, kora délután tudom folytatni a kenyér készítést. Ekkor kerül bele a többi hozzávaló és az ízesítő anyagok.

Ha már a lágy kenyér szóba került. Ha túlságosan lágyra sikerül a tészta, akkor növelhetjük az olaj mennyiségét benne, picit "kötöttebb" lesz a tészta. Viszont lisztet ne tegyek hozzá már a dagasztás során, mert ragacsos lesz a tészta. Ha zsírral dolgozunk, vigyázzunk, mert a kenyér is lehet túl zsíros! Írok egy példát. Vendégeknek készítettem fehér kenyeret, hagymával. A nagy csokor újhagymát ízes kacsazsíron fonnyasztottam meg, és úgy ahogy volt beleöntöttem a kenyér tésztájába. Kifejezetten nagyon zsíros, nehéz lett a kenyér tésztája, ám annál finomabb volt! (Tudom, hogy nem egészséges, de hihetetlenül finomak a zsírral készült ételek... micsoda igazságtalanság! :-))

Ha nem szeretitek a teljes kiőrlésű liszttel készült péksüteményeket, kenyereket, mert túl nehéznek találjátok, akkor bátran kísérletezzetek, ahogy én is tettem:

1. módszer:

A fehérliszt, teljeskiőrlésű liszt arányával lehet játszani. Szerintem a legjobb eredmény az 50-50 %-os, vagy 60 % tk.liszt, 40% fehér liszt aránnyal születik. Ekkor még nem lesz nehéz a kenyér.

Persze lehet csalni is, én pl. minden fehér kenyerembe teszek 10-20 % tk.lisztet is. Sőt, ma már néhány süteménybe is, és kalácsba is. (Jó, jó, elismerem, mániákus vagyok! :-))

2. módszer:

Tegyetek burgonyapelyhet a kenyér tésztájába. Finom, könnyű lesz tőle! Én kb. 6 evőkanálnyit szoktam tenni egy kg-os kenyérhez.

Élesztő nélküli kenyér:

Egy nagyon érdekes ponthoz érkeztünk. Engem nagyon izgat ez a téma. Most van kisérleti fázisban, ezért erről bizonyosan fogok még írni. Miért fontos ez? Természetesen az egészségmániám miatt. :-) Mert az élesztős kenyér, ugye élesztő gombákkal készül. A gombák elszaporodása a szervezetünkben különböző emésztési panaszokat (is) okozhat. Tehát, ebben is meg kellene találnunk az egyensúlyt. Mivel a házi kenyér nagyon finom (ugye? :-)), ezért sokkal többet eszünk belőle, mint kellene. A túl sok cukor, szénhidrát és erjesztő gombákat tartalmazó ételek okozhatnak problémákat. Emiatt folyamatosan kisérletezgetek, hogyan tudnám csökkenteni a cukor és a gombák bevitelét.

Élesztő helyettesíthető szódabikarbónával. A leghíresebb kenyér az ír szódás kenyér, van édes és sós változata is. Amire nagyon kell ügyelni, az a szódabikarbona aránya, ha túl sokat teszünk bele, kiérződik az íze. Sokan tesznek bele sütőport is.

Már Gasztrogyerekkel is feszegettük, itt is felteszem mert számomra is kínzó kérdés: miért kell egy sütibe/kenyérbe egyszerre szódabikarbona és sütőpor is, vagy élesztő-sütőpor egyidőben?

Visszatérve a szódabikarbonás kenyérre. Van aki azt mondja, dagasztani, pihentetni nem szabad. Én úgy tapasztaltam, jót tett neki a dagasztás és a pihentetés is. Jobb lett az íze és az állaga is. Jobban elkeveredtek a hozzávalók. (Vigyázni kell, nehogy csomós maradjon a szódabikarbona, mert akkor kifejezetten rossz íze lehet a kenyérnek.) Próbálkoztam én a híres DNK kenyerekkel is, szerintem a pihentetett kenyérnek sokkal jobb íze van. Magasan veri a lécet a késleltetett kelesztésű kenyér... Bevallom, nem tudom milyen kémiai folyamat állhat a háttérben. Ti tudjátok?

Írót ír az író. :-) (Bocs a szójátékért.) Íróval kell készíteni. Viszont ettől morzsálódós a kenyér. Én mindig a házisajt készítése során kicsepegett írót használom. (Miért nem lehet boltban írót kapni manapság?) Ha valakinek nem tetszik, hogy a kenyér morzsálódik, akkor használjatok inkább joghur-víz keverékét. 2/3 joghurt - 1/3 víz arányában.

A kenyér sütése:

Mindig nagyon vízgőzös sütőben süssük. Javaslom, minden tésztát. Nekem van egy erre használatos kis fém tepsim, ki se veszem a sütőből, ott lakik. :-)

A kenyér sütésére több módszer is van. Van aki  a forró sütőben kezdjük (kb. 200 C fokon) és 10 perc után csökkentjük a hőmérségletet (kb. 180 C fokra) módszerre esküszik. Van aki simán 180 C-ra állítja és addig süti, míg az szép barna nem lesz. 

Való igaz, a legjobb kenyér agyagedényben (római tál) készül, de előtte a tálat legalább 20 percig áztassuk be vízbe. 

A kenyér mindig akkor van készen, ha az alja szép kongó hangot ad. Ugyanez vonatkozik a zsemlékre is. Bár ez utóbbiaknál nem tudom megállni, hogy azonnal teszteljem az eredményt. :-)

A kenyér tárolása:

Kaptam Édesanyámtól egy kenyértartó dobozt, az egyik méregdrága műanyag edényeket árusító nagy amerikai multicég gyártmányaiból. Hát, mit mondjak? Nem akarom Anyut megbántani, de nem egy "was ist das". Szerintem a kenyeret tiszta konyharuhába csavarva, nejlon zacskóban érdemes tárolni. A zacskón ha van egy pici szakadás, vagy ollóval ici-pici lyukakat csipkedünk bele, jobban szellőzik, nem fülled be a kenyér, viszont nem is szárad ki. Szerintem ez a legolcsóbb, legpraktikusabb tárolási mód.

Ha elmegyünk pár napra, a kenyeret 2-3 nejlon zacskóba csomagolom, és a hűtőbe teszem. Fogyasztás előtt 1 órával kiveszem, hogy megmelegedjen. Így friss marad, nem szárad ki.

Ti hogyan tároljátok a kenyeret?

Nyári szünet

I am going fishing...

kép innen: http://www.hallobay.com/images/2004/SH_Bear_fish_2L.jpg

Update békacomb

újból esik. A békák visszaköltöztek. Megint folyamatosan sípolnak az ablakunk alatt. Végül is igazuk van, nálunk "all inclusive" ellátás van a kertben, mert a szúnyogok felhőkben repkednek. Mi melegvérűek, már csak védőfelszerelésben merészkedünk ki a saját kertünkbe...

Feladom. Beismerem, győztek. Ha többet nem jelentkeznék, felfaltak a szúnyogok!

Békacombot ropogtatott

ahogy a gyerekdal is mondja. De mi nem vagyunk ilyen kegyetlenek. Előre lelövöm a poént, mi megmentettük a békákat, sőt megalkudtunk velük, maradhatnak ha akarnak, mert ugye sok a szúnyog :-)

Tényleg nem tudom eldönteni, hogy az időjárás viccel-e velünk, vagy ez komoly. Mindenesetre sose hittem volna, hogy ez megtörténik velünk. A kertünkben van egy mélyebb pont, ahol összegyűlik az esővíz, kb. 30 cm mély lehet. Hiába szívjuk le a vizet, másnapra ugye megint tele van, mert folyamatosan jön az égi áldás. Még kora tavasszal beköltöztek a békák. Egy fiú és egy lány. Végighallgattuk a szerelmi életüket, ami nem kurutyolás, hanem ütemes sipolás. Kérem tisztelettel, ezek a békák sötétedéskor kezdik, majd egész éjjel (mint egy beragadt riasztó) ütemesen sípolnak. Már kezdtem megszokni....

mikor egyik nap fájdalmasra és túl közelire váltott a hang. Sehogy sem értettük a dolgot, míg Apamackónak a pincében nem akadt dolga. Onnan ugyanis nem üres kézzel jött fel:

Ő urasága ugyanis beköltözött a pincékbe! Faggattuk, hogy mégis ezt hogyan gondolja. Szemét lesütve, bevallotta, hogy ez a rengeteg eső már neki is sok volt! No és az asszony is elfordult tőle, mert a rengeteg kis ebihal lekötötte minden figyelmét.

Könyörgött, hogy ne tegyük ki a szűrét, mert unja már a sok vizet. De hát nincs mit tenni, a házban nincs helye. Bár a kismackók könyörgőre fogták a dolgot, hogy vegyünk neki egy terráriumot, de Apamackó hajthatatlan volt....

Most írhatnám, hogy kibékültek asszonybékával és boldogan éltek, amíg meg nem haltak, de sajnos a történetnek nagyon szomorú vége lett. Nem, nem mi voltunk a gonosz és kegyetlen békaevő népség, hanem ő, Kormi, a szomszéd pofátlan, álnok zord macskája.

Kivadászta a vízből az asszonyt! Békakirályunk bánatában szó szerint világgá ment...

mi meg itt maradtunk a végtelen sok szúnyoggal. :-(

Fritatta. Ma reggel...

még mindig esik az eső. Kismackóim szerint a téli sok hó -miután körbejárta a földet- most visszajött eső formájában. Hosszan álmodoztak arról, hogy milyen buli lenne, ha így június elején újból másfél méteres hó állna a teraszunkon. Megnyugtattam őket, hogy ha így folytatjuk a környezetünk tönkretételét, akkor nem sokára esélyes egy havas nyár....

Péntek lévén, már mindenki elég kókadtan kezdi a reggelt, ráadásul Kiskamasz Mackó osztálykirándulni megy (mikor máskor, hiszen "jól esik":-)) és csak este kapnak meleg ételt. Ez ihlette a ma reggelünket:

miután megfelelő mennyiségű koffein segítségével elérem a működési sebességem felét, serpenyőt és olajat ragadok.

Bekapcsolom a főzőlapot, idő kell neki, míg bemelegszik. Nekem is, ezért egy giga erős zöldteával még rásegítek a koffein-bombámra. Na, melegszünk. Mindketten.

Egy nagy fej hagymát megpucolok, (jé, így reggel nem büdös! - vagy még alszom...) a köhögős-szörcsögős valóságra tekintettel 4 gerezd fokhagymát is megszabadítok a héjától. Mire rádobom a hagymákat az olajra már gyöngyöz is, tetőt rá!

Közben találok a hűtőben néhány brokkoli virágot, amit hajszál vékonyra szelek, a hagyma után küldöm a forróságba. Mikor illatozik, átforgatom, visszafedem. Közben az egész napi elemózsiát becsomagolom a Kiskamasznak, könyv, játék, és a papucsot is pótlom. Morog egy keveset, hiszen medvéből van. Én visszamorgok, hogy fogat is kell ám mosni (mármint az osztálykiránduláson). Úgy látom, 1:0 a javamra.

A tojásokat kis tejjel sóval, szerecsendióval nagyon habosra verem. Ráöntöm a hagymás-brokkolis illatfelhőre. Lefedem. Mire minden pasimaci az asztalhoz szállingózik, meg is szilárdul.

A végtelenül könnyű, együtt elfogyasztott meleg reggeli megteszi a hatását. Mosolyognak! Kórusban! Még a két kis pasimaci is elfelejt összeverekedni az autóba kászálódás közben. Sőt, az égiek is mellénk szegődnek, 12 perces csúcsot futnak a suli felé. Beérnek időben. :-)

Mikor becsukom az ajtót mögöttük, rádöbbenek, hogy elfelejtettem lefényképezni a fritattát. Annyi baj legyen! A jó hangulat, a kellemes melegség a pocakunkban és a jól indult nap többet ér.

Hasonlóan szép reggeleket kívánok nektek is.

Kép innen.

Vörös sügér friss fűszernövényekkel

Pici fiam napok óta nyávogott, hogy halat szeretne vacsorázni. Hétköznap ugye csak sietősen van lehetőség bárminemű varázslásra, ezért ez a villám recept született. Impulsive alapon, ott a konyhában kitalálva. Természetesen örömmel használtam fel az éppen kihajtott friss fűszérnövénykéimet.

A halat kivettem a mélyhűtőből, meleg víz alatt pár perc alatt kiengedett épp annyira, hogy ne fagyassza el a kezemet. Rákentem a következő pácot:

dijoni mustár, fekete olivabogyókrém, citrom, só, olaj

A tetejére friss zsályalevelek és rozmaringágacskák (még nem fás) kerültek. Betettem a sütőbe és kb. 3/4 órát sütöttem. Legnagyobb bánatomra, olyan picire összesültek, hogy szinte nagyítóval kellett keresni a halakat a nagy tepsiben. :-(

Ekkora lenne a víztartalma a sügérnek? Azt természetesen tudom, hogy a táppal való etetés miatt az emlősöknek, szárnyasoknak nagyobb a víztartalma mint régen. De hogy a halaknak is? Ti tudjátok az okát? Jaj, ne mondjátok, hogy "te kis butus, hiszen vízben úszkál!", mert azt én is tudom. De most olyan jelentősen összesült, hogy a végeredmény megdöbbentő volt! Az eredet méretének a harmada maradt meg. Ez normális?

Kínzó kérdések - Gasztrogyereknél

Amióta megosztom konyhai csínytevéseimet a nagyérdeművel, azóta mélyebb gondolatok szántják öreg, ráncos homlokomat. El-el gondolkodom mit és mennyit, mennyi ideig, hogyan jobban???

Néha keresgélek, sokat olvasgatok, és szeretem ha tanulhatok blogtársaimtól. Mert tanulni mindig jó, mások tapasztalataiból különösen.

Rátaláltam Gasztro gyerekre, aki Ecetben és Olajban pácolódva nőtt fel. :-) Tehát, pontosan tudja, hogy vezeti a konyhát egy gasztroblogger anya.

Végignézve Gasztrogyerek kérdéseit, úgy gondolom, sok olyan van közöttük, ami engem is nagyon érdekel, több évtizedes konyhai múlttal a hátam mögött is.

Ízelítőül néhány kérdése:

- növényi vagy állati eredtű tejszínt használjunk?

- Miért kell egy sütibe egyszerre szódabikarbona/sütőpor és élesztő is?

- Aktuális: hogyan főzzük a spárgát?

- Miben tárolom a sajtot?

még sorolhatnám: spenót nyersen? pálinka? sütiknél hozzávalók sorrendje? hagymaszag űzés házilag stb.

Szerintem ezek mind olyan kérdések, amiket jó (lenne) tudni, és nem szégyen megkérdezni. Mert magamból kiindulva, bizony sokukra magam sem tudnám csípőből a választ.

Miért ez kiolthatatlan tudásvágy? Mert szerintem soha nincs tökéletes, mindig lehet valamit jobbá tenni, tanulni, csiszolni, tökéletesíteni. (Jó, jó tudom, maximalista vagyok..., bocs.)

PS: mielőtt még bárki névtelenül szétkommentelne, előrebocsátom, hogy természetesen Gasztrogyerek engedélyével reklámozom őt. :-)

Jaj, Aphrodité Te mindig elkésel?

A tegnap esti menü akár a legutóbbi VKF kiíráson is indulhatott volna, de zseniális szervezőkészségemnek köszönhetően csak most sikerült outsourcingolnom a három gyermekemből kettőt.

Kb. 3 évente egyszer tudom megszervezni, hogy kismackóim házon kívül töltsék az éjszakát. Tegnap végre egy ilyen éjszaka volt, de NagyiMaci biztonsági játékos, ő csak a fiúkat vállalta, így a romantikus esténket meg kellett osztanunk Mackólánykával.

Mackólányka érezte, hogy ez egy különleges este. ApaMackó amúgy is hallgatagabb volt a szokásosnál, Mackómama pedig serényen készülődött a konyhában. Mackólánykával szépen megterítettük az asztalt, ami kétszer annyi ideig tartott, mintha egyedül tettem volna :-), gyertyát gyújtottunk és feltálaltam a vacsorát:

Fejenként egy kis méretű alacsony zsírtartalmú camembert sajtot egy teflon serpenyőbe tettem, a tetejét keresztben bemetszettem, egy szelet körtét tettem rá és egy mokkáskanálnyi mézzel öntöttem le. (Csak annyival, hogy ne follyon le róla.)

Köré diót öntöttem és betettem a sütőbe 180 C fokon kb. 15 percre.

Közben elkészítettem a salátát:

jégsaláta

piros paprika

hónapos retek

zöldhagyma szára

kígyóuborka

Az öntet lett nagyon izgalmas: 1 ek szezámolaj, 1 ek. juharszirup, 2 ek. málnaecet

Jól összekevertem, amíg a sajt elkészült összeértek az ízek. Ha egyáltalán össze kell érniük. Egy icipicit volt édeskés az öntet, és ez olyan jót tett a salátának, hogy no!

Nagy méretű olivabogyót, friss zsemlét és áfonyalekvárt kínáltam hozzá.

Mire befejeztük a vacsorát, ApaMackó már csak bólogatott, a szeme homályossá vált.... sajnos nem a meghatottságtól, hanem az újabb, eredetileg a bölcsiben beszerzett felső légúti vírusunktól. Így aztán az este további részét a lázmérő-kamilla- hársfatea szerelmi háromszögben töltöttük. :-)

Készülődés és pofára esés sok sok sütivel

Mint nagycsaládos medvefamília, az időjárással dacolva egy nagyszabású, sok gyerekes, szabadtéri összejövetelre készülődtünk napokon keresztül. Tudomást nem véve az özönvíz mennyiségű esőről, mi hittünk abban, hogy napsütés lesz és az eső elkerül! Hála a pozitív vizualizációnak így is lett. Reggel hét ágra sütött a nap, sehol egy gomolyfelhő.

Dél körül megérkeztünk a buli helyszínére, ahol egyetlen egy autó sem volt, pedig legalább 15 család volt meghíva! Némi telefonálgatás után kiderült, hogy barátaink "elfelejtetek" szólni, hogy aznap reggel a buli helyszínét átrakták kb. 50 km-el odébb...

A történet ezen részét nem dokumentálom, itt és most következzék hatásszünet...

Felocsúdván a döbbenetünkből a bulit megelőző napokban készített süteményekre koncentráljunk inkább:

Kismackóim lelkesen készítették a kókuszgolyókat, hókiflit sütöttem (gondoltam illik az időjáráshoz :-)) és banánkenyeret is készítettem.

Ez utóbbi szerintem olyan izgalmas, hogy egy külön posztot is megérdemelt! Így tehát, most jöjjön  a jó öreg hókifli, és a megunhatatlan kókuszgolyó.

A hókifli tésztájához sok receptet elolvastam, így nincs eredeti, autentikus. Nekem fontos volt, hogy másnapra ne száradjon ki, ezért egészségmániámat a suttba dobva zsírral készítettem. (Azért azt be kell látnom, hogy a zsírral készített sütemények nagyon finomak!)

Hozzávalók:

50 dkg rétesliszt

10 dkg kacsazsír

10 dkg olvasztott vaj

kb. 1,5 dl tejfel (amennyit felvesz)

só,

1 tk szódabikarbona

kb. 5 csomag vaníliás cukor

Jól összekeverem, egy éjszakát a hűtőszekrénybe küldöm. Másnap kinyújtottam 1-2 mm vékonyra, kiszaggattam, tekertem, formáztam, kedvemre játszottam a tésztával. (Így lett a kis kifliken kívűl, csigabiga, házikó, perec stb.) 160 C fokon kb. 15 percig sütöttem.

Végig lestem, mert nem szabad megpirulnia. Amikor icipici színe kezd lenni készen van.

Még forrón jól nyakon öntöttem vaníliás cukorral, és összeráztam. Ez adja az édességét. Nekem elegendőnek tűnt ez a cukormennyiség, nem hiányolom a tésztából.

Most pedig következzék az örök sztár, a megunhatatlan, a csodás, az elronthatatlan kókuszgolyó! Tadadadammmm!!!

Ez a recept már egy letisztult, kikisérletezett variáció. Bizonyosan lehetne még javítani rajta (tippeket szívesen fogadok), de ezt már megörökítésre méltónak ítélték a Pasimacik. Az érdem egyébként is az övék, mert ők formázták, ilyen csodálatosra. A legyen-e benne meggy -súlyos kérdésnél- ugyan több pártra szakadtak, de ezt egy huszárvágással megoldottam. Legyen ilyen is, olyan is, így mindenki kedvére válogathat. :-)

Hozzávalók:

50 dkg darált háztartási keksz

10 dkg vaj

3 ek kakaó por (Holland, sötét)

30 dkg porcukor

1 ü. Oetker rumaroma (őszintén, véletlenül tettem bele az egészet, de nem ártott neki, sőőőőt!)

2 dl koffeinmentes fekete kávé giga erősre főzve

meggyszörp

Tölteléknek: nyersen eltett meggydarabok

Az elkészítése nálunk így történik, avagy:

Amikor a pasimacik beindulnak egy sütire

Mert ugye ez egy rém egyszerű recept lenne. Összekever, állni hagy, formáz. Igen, máshol ez biztosan így van, de nem nálunk. A hírre, hogy ez fog készülni, az összes kismackó kitódult az én 2 nm-es konyhámba! Ezzel én ki is szorultam onnan. Rövid politikai tárgyalások után mégis bebocsátást kaptam a saját konyhámba, sikerült rendeznem a sorainkat. Látványos gyorsasággal összeállítottam a tésztát. Az egész üvegcse rumaroma beleöntése is annak volt köszönhető, hogy Mackólányka éppen lepotyogni készült a pultról és bal kezemmel őt próbáltam a magasban tartani. (10 kg!) Nem pottyan le, ne küldjétek a gyámhatóságot. :-)

Mackólányka előszeretettel ül a konyhapulton ahonnan jó kiskuktaként figyelheti az eseményeket, és kóstolhat kedvére. (Valamint lepakolhatja a fűszerpolcot, kiszedheti az összes filteres teát és a mézesüveget is nyalogathatja...)

A tészta összeállítása sikeresen befejeződött, ám kb. -10% veszteséggel kell számolni a kismackók folyamatos kóstolgatása miatt. Emiatt a fenti arányok lehet, módosításra szorulnak más konyhákban, mert valahol a porcukor kimérésénél és a meggyszörp arányánál elvesztettem a fonalat....

Aztán kötelező pihenő idő. A tésztának. De nem a kismackóknak. Vacsora és fürdés után a fejükbe vették, hogy ők bizony még aznap este megformázzák a golyócskákat.

PIZSAMÁBAN??? :-)

Némi diplomáciai alkudozás után sikerült a projectet átütemeznünk másnap reggelre. Sőőőt, azt is elértem, hogy előtte megreggelizzenek. Bár ezen a ponton már nem voltam diplomatikus, inkább egy diktátorhoz hasonlítanám magam :o)))

ééééés, eljött az ő idejük! Mindent megkettőztem, nehogy vita legyen bármiből, és a pasimacik félelmetes sebességgel készítették a golyócskákat, miközben azon versengtek, kié a szebb. Közben buzdítottam őket a fütyülésre, versmondásra, éneklésre. (Mert ugye ezt teli szájjal nem lehet! :-))

A végeredmény bámulatos lett. A baj csak az, hogy azóta is azt kérdezik, van-e még. Szerintem a következő hétvégén megismétlik a mutatványt.

Banánkenyér

Nem tudom Ti hogy vagytok vele, de a vasalás nekem gyötrelem. Több szempontból is. De ezt most ne részletezzük, mert ez egy gasztroblog. Ezért fel is oldom ezt a nagy kérdést, hogy mi köze a banánkenyérnek a vasaláshoz?

Csupán annyi, hogy vasalás közben szoktam főzőműsorokat nézni. Így történt, hogy az "Anya főztje" című amerikai műsorba botlottam, ahol egy igen csak kezdő háziasszony készítette el ezt a banánkenyeret. (Előtte azonban elmeséltették vele, hogyan gyújtotta fel a konyháját... ) No comment.

Az arányokat nem jegyeztem meg pontosan, így ez saját kisérlet eredménye. A visszajelzésekből arra következtetek, hogy jók az arányok, izlett mindenkinek.

Hozzávalók:

50 dkg liszt

3 tk szódabikarbona

20 dkg vaj (olvasztott)

4 egész tojás

40 dkg cukor

5 nagyon érett banán

só,

1 citrom leve,

1 ü. rumaroma

2 tk fahéj

Először összekeverem a száraz hozzávalókat. Majd a banánt villával összetöröm és beleöntöm a nedveseket. Kivéve a vajat, azt közvetlenül a lisztkeverékbe öntöttem. A lisztes keverékbe beleöntöm a folyékony hozzávalókat, jó alaposan elkeverem. A tojásfehérjét felvertem habnak, mert ettől is könnyebb lesz a sütemény, a legvégén óvatosan forgattam bele. A tészta mennyiségét elfeleztem, két szilikon hosszúkás formába öntöttem.

Sütés: 200 C fokon 10 percig, utána 180 C fokon tűpróbáig, kb. 45-50 perc összesen.

Nagyon kell figyelni, mert a magas cukortartalom miatt hamar megég a teteje. Esetleg le lehet takarni sütőpapírral, ha nagyon megpirulna.

A hókifli nem véletlenül szerepel a banánkenyérrel egy képen. Jön, jön, jön!!!

Mosolykenyér

Nagyon kedves barátainknak sütöttem ajándékba ezt a kenyeret. Látogatásunk alkalmával felidéztük, hogy 12 évvel ezelőtt (!) milyen kellemes napokat töltöttünk együtt Krakkóban. Olyan helyekre vittek el minket, ahová szerintem mezei túristaként nem jutottunk volna el.

Temészetesen a kultúrális élményekhez nem kevés kulináris élmény is csatlakozott. Barátainkon keresztül ismertük meg Caspert, aki férfi létére, hihetetlen rutinossággal mozog a konyhában. A főzési stílusa egyedi: bármely étel elkészítéséhez 1 liter vodka szükséges. Ez a folyadék mennyiség azonban nem az ételbe kerül, hanem Casper gyomrába. Mire elkészül az ebéd, Casper "elfárad", ledől 20 percre pihenni tálalás előtt. Mert a jó húsokat pihentetni kell tálalás előtt! :-) A rövid szieszta után teljesen józanul (!) ébred. Bámulatos.

Hozzávalók:

- egy hatalmas mosoly

- 30 dkg teljes kiőrlésű liszt

- 30 dkg rétesliszt

- 5 ek burgonyapehely

- 1 ek búzasikér (szejtán)

- 1 ek cukor

- 1,5 tk szárított élesztő

- 1 tk só

- szárított bazsalikom kb. 1-2 ek.

- 10 dkg olaj (igen, kicsit több kell bele, nem elírás!)

- 6 dkg fekete olivabogyó

- 6-8 db édes koktélparadicsom apróra vágva

- 2 dl kefír

- kb. 1,5 dl langyos víz

A száraz hozzávalókat jól átforgattatom a dagasztógéppel, utána jönnek a nedvesek, óvatosan, lassan adagolva. A tésztát jól kidagasztom. Az élesztőpor miatt kicsit lassabban kel meg. Kiborítom egy tepsire, áthajtogatom. Kerek lepényt formázok belőle. Egy koktélparadicsommal, egy szelet sárgarépával és újhagyma szárával díszítem.

200 C fokos (nagyon vízgőzős) sütőbe teszem, 10 perc után mérséklem a hőmérségletet 185 C fokra. Addig sütöm, amíg szép kongó hangot nem ad az alján megkopogtatva.

Barátnőnk hihetetlen finom húsokat készített vacsorára. Az ő lenmagos kenyerét és az én mosolygó kenyeremmet ettük köretként. Ha csak rá gondolok, összefut a nyál a számban! :-) Köszönjük.

Gyors ebéd: brokkolis-sajtos penne

Most csak egy gyors recept következik, sztori nékül, hétköznapi, egyszerű, gyors, finom:

végy egy nagy lábos vizet, tégy bele sót, forrald fel, főzd meg a tésztát.

Közben:
2 fej vöröshagymát pucolj meg
1 kg brokkoli virágát (csak a virágát, a szárát nem!) vágd le és mosd meg alaposan

Pici olajon párold meg a hagymát,
tedd bele a brokkolit, 2 percig párold
2 dl tejszínt önts rá,
fűszerezd izlésed szerint: só, bors, rozmaring, kakukkfű, zellerszár, petrus, bármi ami zöld és szereted :-)

vágj apróra 2 gombóc mozarella sajtot, dobd rá. Amikor elolvadt, zárd el a gázt alatta. (Ha nagyon besűríti a sajt a szószt, pici tejjel lazíthatjuk.)

Szűrd le a tésztát, és tedd hozzá a szószhoz. Alaposan keverd meg. Tálaláskor mehet még a tetejére újhagyma zöldje. Jóétvágyat! :-)

Köles sütemény cukor nélkül

Újabb kísérlet az egészséges sütemények terén. Köles pelyhet régóta használok a mindennapi kenyerünkbe. Néhány ún. bögrés sütemény recept kísérletem is volt korábban.

Most azonban megálmodtam a kölesből készült süteményt. Mindenképpen cukor nélkül szerettem volna elkészíteni, mert drasztikusan csökkenteni szeretném a cukorbevitelünket. Mivel elég édesszájú a család, ezért szerintem a jövőben több ilyen kísérlet is lesz a blogon. Hiszek abban, hogy lehet finomakat sütni-főzni "másképp" is, nem kell egy irányzat mellett sem elköteleződni, ki kell kísérletezni, hogy kinek mi izlik. Én most ebben a kisérletező időszakomban vagyok.

Hozzávalók (nagycsaládos adag):

500 gr kölest feltettem főni

4 x-es mennyiségű vízben,

hozzáadtam:

3 fahéjrudat

1,5 cm gyömbér darabot

1 tk Stevia cseppet (nagyon ! édes lett tőle)

csipet sót.

Amíg főtt, összeaprítottam

200 gr aszalt sárgabarackot

2 nagy almát vékony szeletekre.

Kivajaztam egy nagy teflon tepsit.

Nagyon lassan főztem (kb. 1 órán keresztül, lefedve), addíg míg a köles szemecskék teljesen szétfőttek, már-már kása lett belőle, a vizet teljesen magába szívta. Ekkor lehúztam a melegről, kikerestem a 3 fahéjt és a gyömbérdarabkát, eldobtam. (Na, jó, ez így nem igaz, mert a fahéj darabkákat lemostam és hagytam megszáradni, ajándék csomagolásnál nagyon ötletesen használható díszitésnek.)

Belekevertem a forró kölesmasszába

200 gr apró kockára vágott aszalt sárgabarackot,

250 gr apró szemű mazsolát,

5 dkg vajat.

Gyorsan belesimítottam a kivajazott tepsibe. A tetejére baracklekvárt "pöttyöztem" (nálam a lekvár is mézzel készül, tartósítószer nélkül) és az almaszeletkékkel kiraktam. Nagyon vékonyan olvasztott mézet csorgattam a tetejére, különösen az almákra.

Kb. egy órát sütöttem amíg megpirult a teteje. Nagyon finom lett, kellően édes.

A kismackók nem tudták milyen reformsütit esznek, csak teli szájjal bólogattak, hogy "Anya, ez isteni". Ez így is van jól. Nem kell nekik tudományos alapon enni, ezért vagyon én, hogy lassan terelgessem őket. Ha kérdezik mi van a tányérjukon szívesen elmondom, de nem tiltom el őket drasztikusan semmitől. Igaz, igényük sincs a gyorskajákra, és ma már az itthoni kenyeret eszik szívesebben.

Hiszek abban, hogy az igényt kell felkeltenünk a gyerekeinkben, és akkor maguktól is olyan úton mennek majd, ami mentes lesz a szélsőségektől.

Update: Apamackó későn ért haza, a sütit visszatettem melengetni a sütőben. Kb egy órát még 120 C-on töltött, szerintem ez kifejezetten jót tett neki, mert jól megszikkadt, nekem így izlett jobban. Bár először sem volt lucskos, most viszont olyan igazi tésztás állaga lett!

Zsúrkenyér teljes kiőrlésű lisztből

Mitől más ez a kenyér, mint a többi? Szerintem nincs két egyforma kenyér (leglábbis nálam :-)), de ez tényleg kicsit más. Ebben vaj és tej van, valamint vagy főtt burgonya, vagy (mint nálam is) burgonya pehely. Ettől hihetetlenül könnyű lesz a tésztája.

Természetesen ezt is teljes kiőrlésű lisztből készítettem, ugyanolyan lágy, szellős, könnyű lett a tésztája, mintha csak fehérlisztből született volna!

Első lépésként:

- 1 dl langyos tejet

- 1 ek mézet

- 2,5 dkg elmorzsolt élesztőt

felfuttatok.

Jöhetnek a többi hozzávalók:

5 dkg vajat felolvasztok,

20 dkg teljes kiőrlésű rozslisztet

20 dkg teljes kiőrlésű búzalisztet

20 dkg simalisztet (búza)

20 dkg öregtésztát

3 dkg burgonyapelyhet

2 dkg búzakorpát

1 tk sót

1 késhegynyi aszkorbinsavat

beleteszek a kenyérsütő üstjébe. Lassan, a száraz hozzávalókat összekeverem, fontos, hogy jól elkeveredjenek. Ez kb. 2-3 perc. Utána, lassan hozzáadom a folyékony hozzávalókat. A felfutott élesztőt lassan hozzácsurgatom, ügyelve arra, hogy mindenhová egyenletesen jusson, majd további kb. 3,5-4 dl langyos tejet adok hozzá.

Már javában keveri a gép a tésztát, amikor eszembe jut, hogy van egy kis maradék medvehagyma a hűtőben, kb. 10-15 levélke lehetett, nem több. Előkapom és ollóval gyorsan "beleszabom" a tésztában.

Ha teljes kiőrlésű liszttel dolgozunk, sokkal több folyadékot fog felvenni. Érdemes arra is figyelni, hogy kelés közben is vesz fel folyadékot, így esetleg kissé kiszáradhat a tésztánk, ha az elején kevés folyadékot adagoltunk. Mindig lágy tésztát készítsünk, akkor nem lesz száraz a kenyerünk.

Folyamatosan figyelem a tésztát, vigyázva adagolom a tejet, ügyelve arra,  ne legyen túl ragacsos a tészta.

Hagyom duplájára kelni. (huh, majdnem elfelejtettem levenni belőle a következő öregtésztát! - pótlom :-)) Praktikus okokból -picit lisztezett deszkán- hosszúkás kenyérkéket formázom belőle. A sütőlemezen még egyszer megpihen egy félórácskát. Tetejét megszórom egy pici liszttel. 185 C fokos sütőben kb. 25-30 percig sütöm, amíg szép barna nem lesz a teteje. Ennek a kenyérnek nem kong az alja, mert annyira puha, finom omlós a tésztája, hogy nem lesz kemény kérge.

Hogyan készítsünk tócsnit egészségesen?

Az egyik legfinomabb népi eledel a tócsni. Egy baj van csak vele, sütés közben magába szívja az olajat és ettől nagyon megterheli az epénket, bizony megküzd vele, mire megemésztjük.

Egészséges receptek "rovatom" második receptje egy sokkal egészségesebben elkészített tócsni, másnével lepcsánka. Mi a különbség? Több is van. :-)

- Nem olajban sütöm ki,

 hanem kis, tenyérnyi lepénykéket formázom belőle és kiolajozott teflon tepsibe teszem, így megy a sütőbe.

- Kihagyom belőle a tojást,

nekem e nélkül is összeállt.

- Nem finomított fehér liszttel készült, hanem egy kis teljes kiőrlésűvel, és főleg zabliszttel. (Zabpehelyből késes darálóban pár másodperc alatt készíthetjük.)

- Több zöldséget is reszeltem bele,

került bele még sárgarépa és karalábé is.

- Nem került bele tejföl,

ha valaki ízlése úgy kívánja, tegye a tetejére vagy mártogassa bele, úgy is nagyon finom, jó fokhagymásan. :-)

Akkor nézzük, hogyan is készült:

4 nagyobb krumplit meghámoztam,

4 nagyobb sárgarépát szintén megpucoltam

2 nagy karalábét megszabadítottam a hajától

és kismackóimra bíztam a reszelésüket. 

5 gerezd fokhagymát is belereszeltem.

Mikor minden zöldség egy nagy tálban várakozott, a késes aprítómba tettem kb. 10 dkg-nyi zabpelyhet és 5 mp alatt lisztté őröltem. Ezzel kezdtem összedolgozni a zöldségeket.

 A legvégén adtam hozzá kb. 5 ek. teljes kiőrlésű búzalisztet, mert úgy éreztem ez fogja majd össze igazán a zöldségeket.

Sem tojás, sem tejföl nem került bele! Sem pedig só! Az érdekes az, hogy én egyébként is nagyon kevés sót használok, most azonban direkt hagytam ki, mert szerettem volna tudni, hogy a zöldségek eredeti ízével milyen lesz a tócsni. Senki nem hiányolta a sót!

Mikor összeállt a massza, kis gombócokat formáltam, majd tenyérnyi lepényekké lapítottam. Kiolajozott teflon serpenyőbe tettem, és 180 C fokos sütőben (légkeveréssel) sütöttem, amikor megpirult, megfordítottam egyenként és további kb. 10 percig sütöttem. A gyerekeknek pár csipet reszelt sajtot tettem a tetejére díszitésnek.

Mindenkinek nagyon izlett. Nagyon laktató így is. Senki sem hiányolta a tejfölt, tojást, sót. Természetesen ez izlés kérdése.

Vágyfokozás felsőfokon: narancsos - csokis kalács gyakorlatilag cukor nélkül

Ez a kalács ékes bizonyítéka a vágyfokozásnak. (VKF. 34.) Mivel én nem csupán egy férfinek főzök, sütök, hanem három pasimaci és egy (nagyon válogatós) mackólányka gyomrát kell nap mint nap magas szinten megtömnöm, így az utóbbi idők egyértelmű legnagyobb sikere a tegnap esti kalácspartynk volt.

Elkövettem egy nagy hibát. A sütőből való kivétel után megmutattam a család férfi tagjainak. Előre bocsátanám, hogy ez vacsora után történt, tehát hivatalosan nem lehettek éhesek!

Ami ez után következett, az egy horrorfilmbe illő jelenet volt. Talán ahhoz hasonlít, amikor  a sokkarú lények megtámadják az áldozatukat, a kamera sokáig mutatja az őrjítő forgatagot, majd legvégül a szerencsétlen maradványait. Nos, így járt ez a szegény kalács is.

Azért ennél kultúráltabban ettünk, mert tányér, kés, villa és lekvárok is kerültek az asztalra. :-)

Ez a kalács ismét ékes bizonyítéka annak, hogy az egészséges táplálkozás jegyében csökkenthető a cukorbevitel (ebben csak annyi méz van, amennyi az élesztő felfutásához szükséges) és teljes kiőrlésű liszttel kombinálva is ugyan azt az élvezeti értékű kalácsot kapjuk, mintha csak sima fehérlisztből készítenénk.

Az egészséges táplálkozás kérdéskörének boncolgatásakor szerintem tekintsünk el attól, hogy este 9 órakor mennyire egészséges még langyos kelt tésztát fogyasztani.... :-)))

Hozzávalók:

25 dkg teljes kiörlésű tönköly liszt

25 dkg tönköly simaliszt

25 dkg tönköly rétesliszt

5 ek burgonyapehely

1 tk stevia kivonat

4 dl frissen facsar narancslé, rostjaival

1 dl tejszín

só,

aszkorbinsav

1 tk narancskivonat (reszelt narancshéj)

10 dkg étcsoki, 1 tk liszttel (! nem cukorral) apróra reszelve

3 dkg élesztőt

1 dl langyos tejben

1 ek mézzel

felfuttatok.

A száraz hozzávalókat a kenyérsütő üstjébe teszem, összeforgatom őket. A felfutott élesztős tejet lassan hozzácsorgatom. A narancskivonatot elkeverem a narancslével, és együtt öntöm a lisztekre. A végén jön a tejszín, figyelem a tésztám állagát. Kb. 10 perc dagasztás után látszik, hogy nem ragad-e, finom, illatos lágy, de nem ragadós tésztát kapok. Már nyersen is csábítóan finom!

Kb. egy órát kelesztem.

Közben a késes darálómban a csokit a liszttel apróra zúzom. Azért kell a liszt, hogy a csoki ne ragadjon rá az oldalára és a késre. Praktikus apróság a mosogatás megkönnyítésére.

A tésztát három részre osztom. Kinyújtom. Megszórom a csokireszelékkel. Nem jut egyenletesen mindhárom darabra, de sebaj. Mert feltekerem, összefonom. Így aztán jobbra-balra egyaránt jut a csokisabb részekből is. :-)

Megpróbálom beletenni a legnagyobb kenyérsütő szilikonformámba. Nem sikerül, mert túl nagy. :-) Egy tepsire fektetem Átlósan! Jól sejtettem, még nő, nem is keveset.

Lekenem a tetejét tojás sárgájával. 185 C fokos sütőben 35-40 percet sült. Picit megpirult, mert be kellett fejezni a puzzle kirakását a gyerekekkel. (No tv!)

Mindezek után következett a már fentebb leírt sáskatámadás.

Túró rudi a legerősebb hazai márka

Mint tudjuk a túró rudi hungaricum. Ahogy az a finom keserédes csoki körbefonja a savanykás túrókrémet, ahogy kiveszed a hűtőből, a pára lecsapódik a fényes csoki felületén.... ahogy beleharapva törik/hasad a csoki, nos, valóban semmihez sem hasonlítható érzés!
Hmmmmm! A túró rudi az túró rudi. Örök hála Rudi bácsinak, aki kitalálta.

Diák élelmezésügyi főzsenik kitalálták, hogy ez az ideális ozsonna a suliban. Amióta új cég hozza a suliba a kaját, többször előfordult, hogy péntek délután túró rudi volt az ozsonna. Miből tudom ezt? Nagyon egyszerű az algoritmus:
- fiaim nem akarnak 4 óra előtt hazajönni a napköziből!
- fiaim farmerzsebében túró rudi papír van. 1 db.
Az ozsonna ugye 1/2 4-kor osztandó ki a gyerekek között, akik 13 és 14 óra között ebédelnek. Tehát, alig 2,5-3 óra tellik el az ebéd és az ozsonna között. Ez fontos tény, jegyezzük meg.
Élelmezésügyi szakértők szerint elegendő 1 db kis méretű pöttyös rudi. (Mert az az igazi, mint tudjuk! :-)))

Lelkiismeretes anya lévén, leteszteltem: 12 éves korban, 3 órával az ebéd után 5 db azaz öt darab maxi méretű !!! túró rudi nagyjából elegendő a kis kamasz bendőnek.
Valószínüleg ez a számítási hiba az oka annak, hogy osztály szinten lopják a túró rudit. No, nem arról van szó, hogy a hiányzókét lenyúlják. Nem. Ennél sokkal durvább a bűneset.

AZ EGÉSZ OSZTÁLY OZSONNÁJÁT ELLOPJÁK! Igen, egy másik osztály elviszi a mi osztályunk ozsonnáját. És megeszi. És jót röhög. És száradjon le a keze. És a napközis tanárok nem szólnak egy szót sem.
Mert ez nem diákcsíny. Ez lopás!!! Na nehogymá a túró rudi lopás is hungaricum legyen!

Bezzeg a jó öreg tepertőkrémes kenyér, ami több évtizede tartja magát az ozsonnák között, az nem kell senkinek!

Ajánlom:

a túró rudi története cikket.

A túró rudi a legerősebb márka c. cikket.

Ismertető cikk.

Medvehagyma olajjal ízesített burgonya-zeller-cukkini-paprika saláta

Jó hosszú nevet sikerült adnom ennek a szegény salátának. Valójában a lényeg is benne van. :-) Mivel egyetlen egy zöldség sem dominált benne, ezért inkább felsoroltam az összes főszereplőt, nehogy a színfalak mögött összevesszenek! :-)

Nem írok mennyiségeket, mert nem tudok. Minden maradék volt, és mint tudjuk a maradékhasznosítás legjobb módja egy finom saláta elkészítése.

Hozzávalók:

főtt krumpli,

blansírozott zellerszár

blansírozott sárgarépa

nyers cukkini

kaliforniai piros és zöldpaprika.

A zöldségeket apróra vágom. Beleszórom egy nagy tálba. Elkészítem az öntetet.

Az öntethez:

2 ek. málnaecetet, 2 ek mézet és egy fél lime levét, némi vizzel elkeverek. Egy csomag kaprot apróra vágok, és némi rozmaringgal, csipet sóval ízesítem. A tetejére medvehagymaolajat öntök. Azok a szép zöld pöttyöcskék azok. :-)

Egy éjszakát együtt töltöttek a hűtőben, így lett tökélet az íze másnapra.

Pulykamell szezámmaggal - Wokban készült gyors nyári ebéd

Miért is fontos, hogy wokban készült? A wok titka az, hogy előre fel kell forrósítani az edényt, annyira, hogy az oldalán is mindenütt egyforma hőmérségletű legyen. Így már könnyű gyorsan dolgozni vele. Mivel a zöldségeket is általában gyorsabban sütjük benne, megőrzik tápértéküket. Most azonban egy gyors ebéd húsos részét készítettem el. (A köret egy korábban összeállított friss, nyers saláta volt.)

Hozzávalók 4 személyre:
80 dkg pulykamell
5 gerezd fokhagyma apróra vágva
1,5 dl tej
2 cm gyömbér
só
szezámmag

A pulykamelleket előző este apróra felvágtam és bepácoltam. Másnap ebédnél leöntöttem volna a levet róla, de megdöbbenve láttam, hogy a hús magába szívta a páclét :-) Beleöntöttem a felforrósított kissé kiolajozott wokba, és pár perc alatt megpirítottam. A legvégén szórtam meg szezámmaggal. Gyorsan ráöntöttem (levével együtt) a saláták tetejére és még gyorsabban megettük. :-) Finom, könnyű nyári ebédnek is beillik.

Tojás pohárban - hogyan is készítette nagymamám a lágytojást?

Ismeritek ezt a szerkezetet? Én a nagymamámtól örököltem. Fogalmam sincs, manapság kapható-e valahol.

Szerintem ez nem EU konform. Ugyanis a lágytojás sem az. De attól még nagyon finom a benne lágyított tojás. Az elkészítése is egyszerű.

Nagyon alaposan ki kell kenni vajjal, hogy ne ragadjon bele a tojás. Két tojás fér el egy ilyen pohárkában. Az elsőt beleütjük, erre jönnek a fűszerek tetszés szerint. Só, bors, piros paprika, rozmaring, bármi amit szeretünk. Ráütjük a második tojást. A tetejére szoktam "békebeli" hagyományos bocisajtot is tenni, de akár egy csipet reszelt sajttal is finom lehet.

Forrásban lévő vízbe kell állítani. Fontos, ne érje el a víz a tojástartók tetejét, mert esetleg belefolyhat és az ront az élvezeti értékén. Pár percig főzzük, kb. 5 percig forrásban lévő vízben. A külseje (a tojás fehérjéje) már megszilárdul, míg a belseje (a sárgája) lágy marad.

Kb. ilyen, mint a fotón. Mi nagyon szeretjük, tipikus vasárnapi reggeli. :-)

Karalábé főzelék egészségesen, avagy indul a reformkonyha

Évek óta keresem, kutatom, hogyan tudnám egészségesebbre varázsolni a mindennapi ételeinket. Nem szeretnék egyik szélsőséges irányzat mellett sem voksolni. Imádom a vegetáriánus ételeket, amint látjátok teljes kiőrlésű liszt nélkül nálunk nem készül péksütemény/kenyér sem. Mégsem szeretnék elköteleződni egyik irányzatnál sem, mert véleményem szerint a mértékletesség, az arany középút lehet a megoldás.

Mivel három pasimacival élek együtt, így a húsról nem lehet lemondani. Viszont a zsíros húsokról, a nehéz marhákról igen. Ezért nálam csak szárnyasokat, halakat, nagyon ritkán bárányt és nyuszit láthatsz.

(Találós kérdés: szerintetek férj mit rendel egy tisztességes magyaros kisvendéglőben?:-))

A blogomban elindítom az egészség-vonalat. Lesz egy cimke (egészséges receptek), amely alatt megtaláljátok majd azokat az ételeket, amiket mindannyian ismerünk, szeretünk. Szeretném bemutatni, hogy egy icipici odafigyeléssel hogyan lehet ezeket úgy elkészíteni, hogy akár allergiások is ehessék, és kevésbé megterhelőek legyenek számunkra. Csökkentem az energia tartalmat, a cukor mennyiségét, és a lisztekkel is csínyján bánok majd. Az elkészítését lépésről-lépésre fogom leírni.

Meggyőződésem, hogy aki gasztro blogot olvas vagy ír, már minőségi konyhát is vezet, tehát eljutott odáig, hogy nem mindegy neki, mi kerül a tányérjába. Odafigyel arra, mit (és mivel! - erről még lesz szó a későbbiekben) és főleg milyen minőségben eszik. Ezért is szeretném, ha ezzel az aprósággal hozzájárulhatnék mindannyiunk egészségéhez.

Miért nem hagyományosan készítem a főzeléket? Mert a rántás egészségtelen (de finom :-)). Olaj vagy zsír és hozzá a liszt. Gondolom (rajtam kívül) mindenki tud rántást készíteni :-). Ha azt nem is, habarni mindenki tud. Ugye a habarás az, amikor a tejfölben csomómentesre keverjük a lisztet és azzal főzzük a kellő sűrűségűre kedvenc főzelékünket. Majd ízesítjük cukorral, ecettel, jó esetben citromlével. Mi a baj(om) ezzel? A cukor. Ma már mindenben (nézzétek csak meg a felvágottak összetevőit!) cukor van. Csökkentenünk kell a bevitelét, mert ezzel csökkentjük egyrészt az elhízás lehetőségét, másrészt az allergia, candidiasis kialakulását.

Elsőként a karalábé főzelék receptjét írom le, hiszen a zsenge karalábénak most van a szezonja.

Hozzávalók (nagycsaládos adag:-):

2 nagy fej vöröshagyma

6 ek olaj (lehetőleg oliva olaj)

5 gerezd fokhagyma

csipet só (izlés szerint)

5 nagy fej karalábé

2 dl tejszín

1 csomag friss kapor

1 csomag friss petrezselyem

1 csomag friss lestyán

(de: bármilyen friss fűszernövény lehet, amit szeretünk)

Nagyon apróra vágom a hagymát és olajon, fedő alatt megpárolom. A karalábékat és a fokhagymát is apróra vágom és megpárolom. (Nem főzöm!) A főzésnél kioldódnak az értékes ásványi anyagok, vitaminok. Párolásnál viszont benne marad a zöldségben, ráadásul az íze is sokkal finomabb lesz. Amikor elég puhának találom, ráöntöm a tejszínt, és előveszem a botmixert. A főzeléknek kb. a 1/4-ét kiveszem, a botmixerrel pürésítem. Tehát, itt van a lényeg, nem liszttel sűrítem, hanem saját anyagával! Visszakanalazom a pürét, ha szükséges, még adok hozzá tejszínt. Továbbiakban csak egy percig melegítem, nem igazán forralom. Elzárom a főzőlapot. Hagyom állni egy órát. Ekkor lehűl kb. 80 C fokra. A fűszernövényeket ekkor nagyon apróra vágom és belekeverem.

A fűszereknövények akkor őrzik meg értéküket, ha nem forraljuk, főzzük. Így minden értékes ásványi anyag és vitamin benne marad.

A főzeléknek a sok (hangsúlyozom a sok) fűszernövény adja meg a friss tavaszi ízét. Nem kell cukor és citrom sem hozzá, egyszerűen nem hiányzik.

Próbáljátok ki, várom visszajelzéseteket, nektek hogy izlett.

Túrós zsemlék, kiflik

Mackólánykánk nem eszi a tejterméket. Tejet ugyan megissza, de sajtot csak olvasztott, vagy reszelt állapotában illetve ételbe rejtve eszi. Innen jött az ötlet, hogy a mindennapi kenyerünket dúsítsam túróval. Eddig már kísérleteztem joghurttal, kefírrel, amik nagyon izlettek. A túró azonban nálunk újdonságnak számít a kenyér tésztájába dolgozva. Pici kifliket, zsemléket formáztam belőle, mert azt mindenki szívesebben eszi.

A tészta állaga hihetetlenül finom lett, könnyű a bélzete (pedig fele teljes kiőrlésű liszt) és éppen annyira érződik a túró íze, amennyire kell :-)

Hozzávalók:
60-80 gr oliva olaj
400 gr teljes kiőrlésű búzaliszt
200 gr tönkölybúza fehérliszt
200 gr fehér finomliszt
250 gr túró (elmorzsolva a liszttel)
200 gr öregtészta (mert mindig van a hütőmben)
50 gr burgonyapehely
1 ek. sikér
1 ek. só
1 mk aszkorbinsav (C-vitamin)
40 gr friss élesztő feloldva
1 ek cukorral és
1,5 dl íróval (most ennyi csöpögött ki a tejfölből a sajtkészítés során)
még kb. 3 dl tej (langyosan)
a tetejére szezámmag.

Mivel ez nagyon nagy mennyiség, a kenyérsütő gépem nem boldogult vele, kézzel kellett kidagasztanom, de nem bántam meg! Csodálatosan megkelt. Természetesen levettem a következő öregtésztának az adagját (kb. 200 gr "nyers" tésztát.) Olajos kézzel formáztam a zsemléket, kifliket. Ollóval becsipkedtem a tetejét, megszórtam szezámmaggal és forró, nagyon vízgőzös sütőben sütöttem.

185 C fokon (légkeveréssel) addig, amíg az alja szépen kongott, a teteje pedig csábító barnás színű lett. Jóétvágyat :-)